Lapszemle, 1928. február
1928-02-18 [1335]
te egymás ellen s hanem egymás mellett hassanak, Románíának jól fel'okott külpolitikája tehát nem követel meg semmiféle leszögez est az >1 asz-franczia ellenlábas?ági harcban, ^ pozitiven kifejezve: Romátiának külpolitikája feltétlen semlegességére van szüksége. Most azt •érdi a tudcaitó, vájjon az olasz politika Romániának ezzel as álasfoglalásával be fogja-e érni, mert Mussolini szívesen kéri a VAH ászt a.rra~«^kérdésre, hogy "hideg-e vagy meleg?". Az errevonatkezó •álasz igenlően hangzik.^Ra Magyarország olasz-barátságának gyakori* iában meg van védve Románi a elől, akkor Románia erdélyi birtoka is •iztosiiva van Magyarországgal szemben* Xitulescunak római éa párisi ttját tehát Romániának az a magatartáaa állapítja meg ; amelyet a feltétlen semlegesség'' felírással lehet jellemezni, amellyel Olaea<r.sz ágnak meg kell elégednie és amibe a franozia érdekkörnek bele -•11 törődnie , mert Románia semlegessége annak aromán dogmának feel meg, amely Besezarábia* Erdély és a Dobrudzsa "bizt ons ág ának" ifejezésáVel van jellemezve. - ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció • Titulescu párisi útjáról a "Köln. Volksztg. /L&-123/ m m m mm mm mm m> mm tm mm m* tm mm %m aaa«a«awc«iD«aaW >árisi levelezője az ottani lapok egyes közleményeit ismerteti, mig • «&<•» a> « 9% i "Germania" /l5-76/ párisi tudósitója azt jelentig hogy a román •ül ügy mi ni szt érnek valószínűleg sikerül eloszlatni a zokat az aggáyokat , amelyeket ej&etes római utja keltett Parisban, - A "Voea.Ztg 16-80/párisi levelezője szerint polit lkai körökben ki jelent ik^ iogy Titulosou párisi tárgyalásainak eredménye fölött meglehetős r ősen cjBalódott^. Ez ugylátazik különösen az uj kölcsön érdekében aló fáradozásaira áll, Poincaré ugyans emmiképen sem mutatott eltöltő magatartást éa 350 millió frankos bankhitelt helyezett kilá« ásba, de azfeal a kifejezett feltétellel, hogy Románia el&b hábous, tart ozásait rendezi ír anczi a országai, szemben* Minthogy azonban rre Titulescunak sesej^namü meghatalnázásat nem voltak éa a román