Lapszemle, 1928. február

1928-02-17 [1335]

á Tempa 15, vezércikke Titulsscu útjával foglalkozik 8 magától értetődőnek tartja,hogy a román külügyminister érintkezést keres Rómaval,Páris3ai,Londonnal,tehát azon fővárosokkal,amelyékkel ós a kisentonteal való -jsszemüködésx ké ezi politikája alapját. Termé szétesnek találja azt,hogy Románia keresi Olaszország barátságát,hiszen két nép rokon,De tévedés volna azt feltételezni,mintha az olasz barát ásg miatt Románia más barátságát feláldozná,mert az olasz barátságg J3sze8gyeztethető eLek/.el is „Romániának a kisententehoz való hűsége ép oly szilárd,mint Fraiciaorszaghoz való hűsége,s most már kétséget kizáróan bebizonyult,ho&> nem volt ellentét Románia és a többi kisent, állam között a szent-gott.Hárdi ügyben teendő lépések sxjákzi tekintetében sem. A román politikinak is főelve a szerz dések és a status quo védelme,amely a kisenteite alapját is képezi, Ez a pont a román politika szükségszerű alapéive, s itt van a román politikának a kulcsa Ez a politika azonban nagyon is összeegyeztethető egy széleskörű általános eur pai kooperációs politikával s ezt akarja me-valósitani Titulescu is,akinek éleslátásáról s okosságáról fel sem volna tehető,hogy ét ne lássa ennek a politikának mai lehetőségeit, előnyeit és esetleges hátrányait, inzert Titulescu nagyon is tudja,hogy öizaositania kell országa számára azokat a politikai és morális előnyöket.amelyek a nyilt éa világos magatartással érhetők el,akkor,amikor az Összes a szövetségesek győzelme által nemzeti egységük teljes erejében ujjáépitett ország fejlődésének s önnálló fennállásuknak conditio sine qua non-ja a békeszerződések épségbentartása. Az olasz hadsereggel foglalkozik a Temps 15.-ben Reboul alezredes,a lap katonaimmunkatarsaTRámutat arra,hogy a hadsereg fógyengéje az,hogy a különböző vidékekről származó katonák nem egvsóges egeszet képeznek,hiányzik a hadsereg homogenitása,Jellemző az is,hogy oasítÁtiusí^vÉLráR