Lapszemle, 1928. február

1928-02-17 [1335]

Belpol i t i k a . A numerus clausus képviselőházi vitája során Kbssalka János műegyetemi tanár részletes adatokat sorolt fel a zsidóság magyarországi térfoglalásárói s azt a nézetét fejtette ki* hogy a numerus clausus törvény valójában a zsidóság védelmét szolgálta* mert az ellen ibrradalmi hangulatot ismerve annak idején a legtöbb fóiskolára még a numerus clausus törvényben biztosított létszánban sem kerülhettek vdaaa az egetemre zsidó hallgatók, Pakots József demokrata hosszasan ismertette a zsidó-kérdést és támadta az egyetemi ifjúságot. Pakots beszéde alatt megjelent az ülésterembe Bethlen miniszterelnök is» majd Gaél Gaszton figyelmet érdemiő beszédben jelentette be, hogy a módosító javaslatot nem fogadja el, mert a zsidókérdést nem lehet Magyarországon szeparáltan megoldani. Gaál Gaszton véleménye szerint,, ha a kt&turfölényünk vé delmét hangoztatjuk, akkor biztosi tanunk kell a tanulás szabadságát és nem áll meg az a szociális érvelés hogy ha az állam diplomát ad, akkor kenyeret is kell biztosítania, mert az állam nem kötél eskető arra,, hogy az összes diplomás fiait eltartsa. Jellemző- hogy Gaál Gaszton beszédét ügy f

i jobb- mint a hal oldali sajtó a maga szempont jából iparkodik kihasználni. A jobboldali sajtó Gaál Gaszfc ónnak a zsidó visszaélésekre vonatkozó megállapításait emeli ki, mig a baloldali "^esti Napló'' vezér cikkében ránutat^. hogy Gaál Gaszton sem gazdasági,, sem kulturális vedémi eszköznek nem tartja jónak a numerus clausust és megállapította,hogy az semmiképpen sem szolgálja a konszolidáciét* Szterényi József báró a mai lapok közlése szerint lemondott az újjászervezett Taíaróícosságl Bizottságra tagságáról,, Lemor.dó levelében azt hangoztatja, hogy a Takarékossági Bia>tts%iak csak diktatórikus hatalommal volna jelentősége. Tmacisadéi hatásköre a múltban is meg voltj, de azzal semmi féle erecksényt elérni nem tuőott

w • .V.., .... • • •• '•• <JL-«-^