Lapszemle, 1928. február

1928-02-01 [1335]

a középeurópai vámunió ós Badkán^cam© tervének. De ez a hajmadik Javított kiadás már nemcsak gazdasági kapcsolatokról, hanem politikai rendszerről is beszél. Kérdezi Szterényi, hogy hogyan képzeli ezt a csehszlovák külügyminiszter , akinek számára ebben az esetben a veszedelmes, nyugtalanító és kiszámíthatatlan Magyarcsszág már nem is lenne olyan veszedelmes. Érdekes volna tudni, hogy mit ért Benes ur azon "politikai és gazdasági rendszer alatt", amely szerint Középeurópa ösz szesuj államait hivatva lesz egybefüzni. De máris leszögezi, hogy semmiféle csalétekért a magyar nép nem áldozza fel politikai függetlenségét és nem lesz eszköze sesmiféle nagy szláv törekvésnek s amíg a kisentente orsz^ai Benes dirigálása mellett Trianon megváltozhatatközéneurópa/ lanságát hadóztatják* addig olyan/^áz"3as^i szervezet sem képzelhető el', amelyet Magarország elfogadhatna. "Magyarország és szomszédai" cim alatt aá^Üjs^g" mai vezércikkében Beck Lajoe rámutat, hogy Titulescu római látogatása mintha megbolygatta volna a kisentente egységét. A kisentente gyjengeségónek eme ujabb jele senkit sem lephet meg, hiszen évek óta Benes minden erőfeszítésére szükség van, hogy együtt tartsa alkotását s valamennyi kisentente-konferencia hivatalos jelentése egyre szűkebb szavú lesz. Az első időben a kisentente Franciaország vezetése alatt büszkélkedett de amióta QL aszeez^ saját .érdekeinek felismerésével mellénk állotta helyzet javunkra változott s ez érezteti hatása, most Titulescu róis , mi látogatásakor/ akinek mint ólesszemü diplomatának észre kell vennie, hogy Itália jóakaratú támogatása kedvéért ériemes lesz felhagyni velünk szemben agresszív politikájával. Beck Laj os reméli , hogy a román ellen:t§t enyhülése meg fog mutatkozni az optánsperek további kezelésében is. Rámutat arra is, hogy a kisentente többi országai is inkább a várakozás álláspontján vamaK velünk szemben, de kétségtele! hogy ma már csak két lehetőség áll fenn: vagy sikerül Franciaország-