Lapszemle, 1928. február

1928-02-16 [1335]

A Prager Tagblatt /14/ vezércikkében kiemeli Seipelnek a^.t a képességét, hogy nemcsak egy államot tud vezetni, hanem bizonyos mértékben az államok között tud állani é

s ez egyéniségének különös diplomáciai értéket ad

s A Prága és Budapest közötti kapcsolatok nem épen a legbarátságosabbak, Seipel azonban nem ellensége Budapestnek és Prágában is szivesen látott vendég, azonkivül olyan ember, aki katholikus meggyőződését a Népszövetség eszméjére gyakorlatilag tudja alkalmazni* Tízért . j

ó közvetítő szolgálatokat tehe

t s egyedül az ő józan mérlegelése alkalmas a középeurópai személyi kapcsolatok megjavít ására A Bohémia /14/ szerint a prágai tárgyalások a népszövetségi tanács tavaszi ülésszaka, a szentgotthárdi «ffér, a csatlakozási kérdés és Mussolini körül foroghattak. Seipel álláspontja ezekben az ügyekben ismeretes, A helyzete nem könnyű, ha arra gondolunk, hogy Ausztria szomszédai a 3zegény országgal . i mostohán bánhatnak, A népszövetségi székhelynek Béc3be való áthelyezése Stresemann vissza*-u

tasítása után már nem aktuális kérdé

s, Seipel kanoellár prágai tartózkodása alkalmával a csehországi német keresztényszocialista párt lapjának a Deutsehe Pressének egyik szerkesztője előtt kijelentette, hogy prágai útjában nem vezette határozott politikai cél, vagy politikai szükségesség. A két szomszédos állam viszonyában azonban oly sok az érintkezési pont, hogy vezető államférfiai mindig ék égendő témát találhatnak npgbeszél és eikre. Látogatásának tulajdonképeni célja az volt, hogy a osehországi németekkel jusson kapcsolatban/Prágai Magyar Hirlap 11,/ A pozsonyi Reggel /16/ szerint a békeszerződések által teremtett helyzet olyan állapotot hozóit létre, melynek politikai követ., kezményei hosszabb időre megmutatják azt az irányt, melyet Európa