Lapszemle, 1928. február

1928-02-16 [1335]

sabb m aj var kívánságokkal szemben és megtagadja azt az egyenlő elbánást,;, amit most biztosit Franciaországnak és 1»engyelországnak, akkor az egész magyar közvéleménynek az agráriusoknak is a magyar iparvé delei elve mellé kell állani és nem szabgd engedni^ hogy Németországgal szem ben araagyar ipart védő vámtarifát dobják oda áldozatul, A cikk végén Seipel prágai látogatás árai kapcsolatban Hegedűs Bécs és Prága közeledéséhez megjegyzi hogy nem lett volna-e jó magyar részről ezt megelőzni? Nem volna-e már itt az ideje magmozdulni nekünk is azokkal a látogatásokkal? A romániai helyzet. - Az összes magyar lapok bukaresti jelen* tése szerint az erdélyi és a bánsági képviselőknek ama határoufttávai

5 hogy Vajda-Vojvoda Üándor kizárásának idejére valamennyijén kivonulnak a parlamentből,; még jobban megrendült. Az erdélyiek kivonulását sokkal súlyosabbnak tartják bukaresti körökbenj mint azt, ha az egész ellenzék vonult volna ki, mert a kivonulás azt jelenti, hogy Erdély 4 m\ liő lakossága larlaaisnti képviselet nélkül maradj másrészt mint Maniu a parlamentben tegnap kifejtette -,, ez Erdély tiltakozását fejezi ki a balkáni rezsim ellen. A "Nemzeti Újság" reprodukálja az "Adeverul"cikkének következő megállapítását j Az erdélyi képviselők nem hajlandók résztvenni azokon az ünnepségeken., amelyekot a kormány rendez Erdélynek Bömániához való csatolásának tizedik óvforduTóJa^alkalmából,,Egyébként az erdélyi képviselők Maniu vezetésével tanácskozást tartottak, amelyen elhatározták, hogy a nemzeti parasztpárt vidéki szervezetei a régens tanácshoz való eljuttatás végett a párt középpontjához memorandumokat küldjenek, amelyek feltüntetik a kormány által elkövetett törvénytelenségeket. Az erdélyi képviselők a parlament helyett kerületeikbe mennek, hogy propagandát fejtsenek ki a március 18-án vagy 25-ón tfcrtandő gyulafehérvári kongresszus érdekében. A "Pesti Napló" párisi tuJósiiója jelenti, hogy Titulescu február 15-ón öan-Reraoba átázott,