Lapszemle, 1928. február

1928-02-15 [1335]

litarzzált zónák létesítését./ Journal do Qsneve 12/ Politia párisi görög követ a népszövetség fontosságáról és feladatairól tartott előadást Metzben s ott is a Covenanttal harmonizáló regionális paktumok fontosságát emelte ki./Ere Nouvell 13 */

m Váratlanul meghalt Doulcet vatikáni nagykövet. Belpolitika. Az elszászi polgármesterek meghívására,de inkább azért,hogy a nemrégiben tüzzel-vassal dolgozó autonómista-ellenes kormányakciót megindokolja , Poincaré Strassburgban nagy beszédet tartott,melyet a kommunista Humanité kivételével az összes lapok helyeselnek.Beszéde nagy vádbeszéd volt az autonőmista mozgalom ellen,amelyet esztelennek, lelkismeretlennek minősített, melyet osak hazafiatlan,eltévelyedett el mek támogattak, s amely az elzásziak óriási többségének megbotránkozás val találkozik. Külföldön szítják azt a mozgalmat,amely az ország megc csonkítását célozza s amely nemcsak Elszászra, da a breomnokra,korzika iákra,,flamandokra,baszkokra is ki akarja tarjasztani csápjait,hogy igy partikularista mezba bújva igyekezzék magbontani a francia nemzeti egységet. Franciaország azonban nem türi ezt,mint ahogy Franciaország nem tekinti franciáknak a franciául basaélő kanadai,svájci,belga stb

0

po.gé rokat, s nom lépne sohasem köaba agy külföldi államnál sem azon a címet hogy az ott élő francia ajkúak jogait védi, Ép igy nom tiri,hogy más államok beavatkozzanak a francia belügyekbe ,miaő Elszászé is.Blszász,, amaly évszázadok óta francia,számtalanszor megmutatatta,hogy az is akai maradni,hogy hazájának csak Franciaországot táinti,Egész Elszász gyáaeszolt,mikor 1871-b n elszakították,s soiasem szűnt meg az ellen tiltakozni. Revansra Franciaország sohasem dolgozott,de amikor az elbizakodott gőgjükben megrészegített osztrák-magyar és német kormányok felidézték a hábort£,a kor esküdtek meg,hogy addig nem hagyják abba a harcot, míg Elszász ismét francia nem lesz. Nem volt ós nincs szükség soha