Lapszemle, 1928. február

1928-02-01 [1335]

békésebb politikai hangot megütni Jugoszlávia irányában, moderálni a balkáni politikában követett agressziv tendenciát és szemelő tt tartani a való tényállást különösen jugoszláv vonatkozásban. Minden valószinüság szerint Itália most igazságosabban fogja elbirálni azokat a kérdéseket^ amelyek a mi államunkkal való viaaonyt nyugtalanító mértékben zav?rták« &zt a változást a z olasz külpolitikában a középeuropai és balkáni nemzetközi helyzet kényszeritette ki. ezenfelül bizonnyal arra a meggyőződésre is ]jutott, hogy eddigi politikája meddő volt éa elvesztegette azokat az éveket,amelyeket helyesen kihasználva gyümölcsözővé tehetett volna ugy aaját maga,mint egész Közápeuropa számára. Ugyanez a lap tudósitásának befejezéseképpen emlitést tesz a jugoszláv nacionalista orgánum az ürjuna legutóbbi tudósi tásáról, amelys;érint rájöttek, hogy néhány laibachi jugoszláv különös szolgálatokat tett az ottani olasz konzulnak, ugy annyira, hogy esde 911 ex a kémkedés vádját emelték. A Resto del Garlino ezzel szemben megállapítani véli, hogy az a bizonyos Feric,aki állitőlag az olasz konzulnak fontos adatokat bocs'tott a rendelkezésére, annyira nem volt kapcsolatban a konzullal, hogy az az olasz vizamot is megtagadta töle. A konzul egyébbkánt kijelenti, hogy sohasem foglalkozott Jugoszlávia belső ügyeivel. A nevetséges jugoszláv érzékenység és túltengő önérzet ujabb példáját emliti a Üecolo 31 rövid belgr'di keltefcésü tudósításában, amelyszerint a jugoszláv téli sport szövetség rendezősége a versenyekből kizárt hárem egyetemi hallgatót azért, mert ezek resztvettek a cortina di ampezzoi diák olimpiászon. Azért tehát, mert eze.k olnsz földre teUék lábukat nem méltók arra, hogy a jugos zláv sport szőve tsígben helyetfoglaljanak.