Lapszemle, 1928. február
1928-02-13 [1335]
Genf, Svájc és a Nemzetek szövetségének székhelye — — — -» — — — —— — — — — — — — — — — — — — — —. Uyen cím alatt a Juavoro d italia berni külön tudósitója hosszabb cikket közöl arrál, hogy a Nemzetek szövetsége és a svájci szövetségtanács között semmi eredménnyel sem kecsegtető eszmecserék vannak folyamatban,amelynek kapcsán a Nemzetek Szövetsége ama felfogásénak adott kifejezést, hogy ennek a nemzetközi intézménynek független funkciója megkivénné, hogy ez az intézmény nem mint albérlő élvezze valamely állam vendégszeretetét, hanem kívánatos volna, hogy egy vár oá amely székhelyül alkalmas lenne, nemzetközi területté nyilvánítanának, fiz a kérdés a tudósító szerint kezd nagyon hasonlítani a római kérdéshez, mert mindkettőnek megoldása jelentős ácadélyokba ütközik és eredményt csak kölcsönös nagy jóakarattal lehetne e téren elemi. Az analógia a két eset között különösen ott feltűnő, hogy sem az olasz királyság, sem a svájci köztársaság, sem mutatnak hajlandóságot arra, hogy^területükből még légkorlátoltabb mértékben is egy részt extraterritoriálisnak nyilvánítsanak. A cikk részletesen ismerteti a kérdés historikumát és azokat a diszkussziókat,amelyek a téma körül a nemzetközi sajtóban már napvilágot láttak. "Érthetőnek tartja, hogy a nemzetek: szövetsége olyan helyzetet akar teremteni, amely őt korlátlan uriá tercé saját házában. Ha akadna egy olyan álla®, amely egy várost átengedne a Nemzetek Szövetségének és az modernségével is megfelel ne a kívánalmaknak , ugy a Nemzetek Szövetsége haladéktalanul át tanné oda székhelyét. Addig is arról van sző, hogy esetleg 'denbe vagy Brüsszelbe költözik át, természetesen megint csak albérlő