Lapszemle, 1928. február

1928-02-06 [1335]

A szenaauc amúgy 1 vitajanap nenn a© jouvenex szenátor iei­szólalásában szóbahozta a szentggotthárdi incidenst s arra kérte Briandt hogy a népszövetségtől kérje vizsgálóbizottságok kiküldését.Szerint* az . incidens azt mutatja,hogy nemcsak a Rajnavidéken, de az összes legyő­zött államokban állandó ellenőrző bizottságokat kell fenntartani, FelemU tette Magyarország állítólagos többi megsértését a leszerelési kötelezet* ségnek e / Dábata,4 t Figaro 3„ / - Briand beszédében kijelentette,hogy óva. kodik attól,hogy Ítéletet adkazasK mondjon az incidensről,melyet csak a lapokból ismer.Megállapítja,hogy a népszövetséget felkérték az eset meg­vizsgálására, s 5 teljes tárgyilagossággal fogja megvizsgálni a kórdóst, de nem Franciaország dolga az,hogy mihelyt egy incidens felmerül,azonnal ő siessen a népszövetséghez vele c Más államok,amelyek inkább érdekeltek as % ügyben,mint Franciaország,már a népaz.-hez fordultak.Nem szabad ezeket a2 eseményeket háborús feszéllyé felfújni.Javítani kell azt ami megvan,de nem szabad könnyelműen Ítélni, /Dóbats 4 ; / A Po pulaire 4 . Briandnak ezzel a kijelentésével nincs meg­elégedve ,mert szerinte az incidens igenis nagyfontosságú az egész euró­pai béke szempontjából.A nagyhatalmak jelenlegi magatartását,amellyel az esetet eltussolni igyekeznek, eszélyesnek mondja a szocialista lap,amely Briand lagymatag szavaiban az angol-francia-olasz szolidaritás káros kö­vetkezményét látja,s élénken kifogásolja Briandnak azt a szavait,amelyék­ben az mondja: Franciaország engedte„hogy az érdekelt barátságos orszá­gok a nó.sz.-hez forduljanak,,Franciaországnak igenis támogatni kellett volna őket e lépésben,de hát aminő reakciós a kormány belpolitikája.ép olyan a külpolitikája is.- Az B cho de Paris 4*-ben Pertinax nagyon orul hogy a kisentente a nópszövetse^rlez^iorduitjmert •szerinte ha Magyarorszá­§ 01 kímélik, abból Nómetrszág fog később hasznot húzni. Remélnetoleg azt riand is megérti majd Genfben,ahová Berthelot is elkíséri majd. Csak az ajfcár hogy Titulescu,akit nagyon is lefoglal a Romániára létkérdést jelen­tő optánsűgy,esetleg nem tud maid teljes erejótoel a szent-gotthárdi dolog­ba feküdni ? - A Petit Párisién 3 .-ban A,Juliién a 3 kisentent-jegyzék különbözőségének nem tuiaiaonit nagy fontosságot,bár rámutat,hogy a román jegyzék jóval mérsékeltebb hangú.mint a másik 2,2nnek azonban érthető oka az,hogy Titulescu nem fordulhatott Olaszország ellen,tekintettel római tárgyalásaira.De nem is ez a fontos hanem az.hogy a népszövetségnek az esttel szemben állást kell majd foglalnia.- A Tempa 3. közli a 3 kisentra* te-jegyzék teljes szövegét„Ebből kitűnik az is,hogy csak a cseh óa szerb szerb jegyzékhez volt memorandum mellékelve, a románhoz nem. - Közlik & lapok azt" is,hogy a jegyzékekeket a főtitkár közölte a tanácstagokkal s a magyar kormánnyal,sjogy a tanács márc.5 e-i összeülóse alkaSfval a népsz,katonai szakértőbizottsága ia összeül, ainaunavai a

Next

/
Thumbnails
Contents