Lapszemle, 1928. február

1928-02-06 [1335]

hogy a magyarok nem gondolnának arra, hogy csehek és tótok által lakott nem területeket hajtsanak uralmak alá, ha/7aegelógedinének azzal, ha vissza* kaphatnák a K volt magyar területek magyarlakta vidékeit A lap meg jegyzi, ez Bethlen és Tisza koncepciójával szemben kétségkívül egy lépést jelent előre Ha az ilyen orientáció nem egy egyedülálló személyiség nézete volna, amelyet igazán ugy nevezhetnénk"hang a pusztából" vagyis,ha a hivatalos magyar politika, vagy legalább egy jelentős része a politikai LJagyarországnak tudatára jönne annaky hogy Magy arorczqg helye Középeurópában van és hogy reáli3 politikáját nem a múltra, hanem a jelenre kell felépítenie é3 hogy a magyar állam a magyar nép ál tal lakott területekre kell hogy legyen megszoritm, ugy bizonyára nem lenne nehéz jobb viszonyt teremteni Csehszlovákia és Magyarország között* Hanem Hegedűsnek az a kategoriukus követelése, hogy a prágai kormánynak semmi joga sem lehet oly terület felett, amelyen magyarok "te 1 alhat ők áthidalhatatlan akadályt képezhetne éppen e területek komplikált etnográfiai viszonyai miatt., Tíz ép oly teljesíthetetlen lenne, mintha a prágai kormány a Magyarországon maradt 200,000 tótot illetően akarna hasonló kijelentést tenni

; ezt Magyarország ép oly kevéssé fogadhatná el, ha reálpolitikát akar űzni. A Prager Presse /ö/ budapesti tudósitója a Bethlen -konfliktusról irva megjegyzi, hogy magas állású személyiségek azon fáradoztak, hogy a nézeteltérést Bethlen ős Nagy képviselő között csendben intéződjön el és semmi esetre sem kerülhessen a biréság elé , Ug> látszik, hogy ez a kisérlet meghiúsult, mert a tárgyalások megszakadtak és Hagy képviselő kijelentette, hogy Bethlen ministerelnök nem adta meg neki azt az elégtételt, amelyet publicistikai ténykedése megkövetel .Hagy különben kijelentette> hogy ez ideszerint a genfi protokoll szószerinti