Lapszemle, 1928. február
1928-02-01 [1335]
A miniszter ez utánJJémetországhoz való viszonyunk kóráSésével foglalkozott s e részben, különösen a gazda s%i kérdések rendezésének fontosságát emelte ki. Áttérve a kisentente-államokhoz való viszonyunk tárgyalására, az utóbbi időben nem lát olyan jelenséget, amelyből a v« lünk szemben folytatott politika megváltozására lehetne következni.Az erdélyi diákzavargások részesei ellen inditott biim~el~járá3ok~erecbiónye nem azt bizonyltja, hogy a mag3&r kisebbségeket megfelelő védelembe rész esi tenék. Jugoszláviával m £r négy hónapja folynak különböző tárgyalásaink gazdasági, közlekedésügyi és pénzügyi kérdésekben. A tárgyalások meglehetősen nehezei haladnak előre, ugy hogy a legközelebbi időben a megegyezések tényleges perfektuálása még nem várható,, noha a magunk részéről mindent elkövettünk ennek érdekében* Ameddig ugyanis ezek a megegyezéseink nem jönnek létre a nagyobb forgalcm kifejlődéséről nem lehet szó, ami a jogi viszony kialakulását is akadályozza*Ami a tényé szál lat vásárok ügyében történt fel sz°l alá sokat illeti, kijelenti, hogy a vásárok érdekében a Balkánon kivül Kisázsia és E&yptcm felé ki kel 1 terjesztenünk kapcsolatainkat. A külügyminiszter tájékoztató beszéde előtt Gratz Gusztáv örömét fejezte ki afelett, hogy a külügyi bizottságban ezentúl: havonkint rendszeres eszmecserére lesz alkaleo. A magyar-rcmán agrárperek ügyében a tervezett egyezkedési tárgyalások gondolatát helyesli, A szentgotthárdi fegyverszállitnány esetében rámutat arra, hogy ez az incidens, amelyben a magyar vasúti közegek teljlesen szabályszerűen jártak el valójában jelentéktelen, de a cseh sajtó mégis kihasznála arra, hegy haj szát indi tson Magyarorsífe ellen. Sajnálatosnak mondaz ja, hogy a német sajtó egy része résztvett ebben/ellenünk irányuló sajtókampányban. Gratz Gusztáv nézete szerint vitatható, hogy a trianoni szerződés egyáltalái jqgcrt«ftd-e az invesztigáci ü s el járás állandó rendszeresitósére, mert a saarződés 143-ik cikke csupán álta-
