Lapszemle, 1928. január
1928-01-23 [1334]
~ *íg var okra nézve legfontosabb pontja az, an elv ben kiemeli, hogy nem jogi természetű viták eldöntésére a leghivatottabb a népszövetségi tanács, raig ni** den jogi természetű vita megfelelő fóruma a hágai nemzetközi biróság, noha a legtöbb nemzetközi ügyet nem kell szükségkép aa jogi ;. tok alapján el • dönteni, még ha jogi kérdésben merül is fül Az arbiuteció minden apró-cseprő kérdésben arra vezet, hogy mesterséges vitákat idézzenek föl. Az angol kormány a hágai statútum opcionális rendelkezését nem írhatja alá. Easoalóképen nem hajlandó Anglia elfogadni a kötelezettséget, hogy, ha bármely néx ,ei jogtalanul támadnának aeg, o segitni tartozik, ha^em fontosnak tartja a segélynyújtás kérdésében a földrajzi helyzetet tekintetbe venni. Igy nem a aj 1 and o továbbmenni a loca/nói szerződés rendelkezésein, noha a lap elisoieii, hogy a jegyzék nagyrésze negatív jellegű, mégis kiemeli, hogy Anglia nagy szolgálatokat tett a lefegyverzés ügyében is, mert maga erősen lefegyverzett és ha e lefegyverzést elsősorban gazdasági okok diktálták is, mégsem s^ad ééywjm i^orál.i , Ug li., érrlelJ9Ít , ?ÖXdr€ ^ 8ekw ^ ^ ^ likkal gyógyítani, irja a Uorning rost ül és ezért helyes, hogy az angol kormány egész világosan kifejtette, hogy meddig hajlandó elmenni a béke biztosításában. A Daily Telegraph 20. azt emeli ki, hogy az arbitráoiós kérdésben nem szabad tulmenai azon s határon egy államnak sem, mint amelyet a közvél emény hajlandó elfogadni és ép ezért aZ angol kormány sem hajlamú elismerni a kötelező arbitrage elvét. Az is fontos, hogy a kormány maga nem hajlandó tovább menni Looarnón a béke biztosítását illetőleg, de a memorandum egy passzusa nem minden célzás nélkül említi, hogy lehetne szó looaraóról más állatcsoportok közt is, A Daily Ier a ld 20 szerint minden remény megszűnt a lefegyverzésre, mert ha a békélek csak ily csekély biztositékát lehet nyuj. tani; mint Anglia teszi, igen sok állam nem lesz hajlandó leszerelni, A világbékét a tory-kormány nem nagyon támogatja.
