Lapszemle, 1928. január

1928-01-21 [1334]

torékért tartott gyászistentiszteleten a magyar-érzelmeiről ismeretes Kecskeméti Lipót főrabbi oly klasszikus szépaSgü és nagyhatású beszédet mondott, hogy a zsidő hitközség elhatározta, annak nyomtatásban valő megjelentetését is. n cenzúra azonban felsőbb utasításra nem engedélyezte a beszédnek nyomtatásban vlő megjelenésé^ noha ezrekre menő nyilvánosság előtt már xihangzott, kivonatosan a lapokban is megjelent és a beszéd elhangzásakor a román hatőságok jelen volt képviselő semmi államellenes vagy izgatő tendenciát nem fedeztek fel benne. A zsidóság körében puhatolózni kezdtek a furcsa tilalom miatt s erre kiderült, hogy a cenzúra a beszédet, miután nem tudott mit kezdeni vele

;

, magához fempelean prefektushoz terjesztette fel, aki viszont sürgős táviratban közölte azt Tatarescu rendőrminiszterrel, a zavargások egyik főbünösével s Tatarescu ugyancsak sürgős táviratban megtiltotta a beszéd kinyomtatásait.. Hagyan szereznek: tulajdonjogot a román hatóságok. Brről ékes példával szolgál a Keleti Újság 20. A háromsaék-megyei hires bodoki MatilóVforrást a magyarországi telekkönyvi rendezés során 1884-bax 9 környező kisközség? Bodok

a

Zoltán,Étf alva,Didófalva, Fotós, Martonos, Bessnyő és Eresztevény székelyfalvak földbirtokos lakosságának a tulajdonába utalták át egyetemlegesen. A tulajdonosok évtizedek sorén mindig bérbe adták a forrást. Í9U3-ban bizonyos György József bérelte ki 10.000 aran^oranáért. ^ikor 1923-ban György József bérlete lejárt, a tulajdonosok Plöischer Györgynek akarták bérbeadni a forrást, de okkor már a román uralom vánaegyei hatáságai a legkülönbözőbb erőszakoskodásokkal Ős megkörnyékezéssel igyekeztek hasznot húzni