Lapszemle, 1928. január

1928-01-20 [1334]

A "T.Post* /5/ a görög sajtónak a balkáni problómákkal_szemben_ fogalt álláspontját jregisztrálja, _kiemelT« azt aze^yönte tüen vallott felfogását, hogy a balkáni államoknak nem érdeke, hogy %Kar Franciaország, akár Olaszország szekerét tolják a Balkánon, mert a hatalmak közötti rivalitásoknak még mindig a balkáni államok adták meg az árát. Maradjanak tehát kivul a diszkussziónak, mert a hatalmaknak a balkáni érdekszférában való osztozkodása maga után vonja, hogy a balkáni államoknak egymás között is uj védekező orientációt kell keresniök. A Belg rádban megalakult görög-szerb liga esélyeit az athéni sajtó optimiszti kusan itóli meg, noha állandóan hangsúlyozza, hogy Belgiádnak nem sza» bad túlzott követeléseket támasztania Görögországgal szemtan. Rámutat, hogy Belgrád egy következetes békés propagandával akarja előkósziteni az %ei-tengerhez való előny cm ulását. Belgrádnak salonikii aspirációját Görögország éppen olyan nyomasznó tehertételnek tekinti mint a dedekanesi olasz megszállást. Mindkét kérdésnek - a Dodekanos- és Saloniki-kórdéenek tisztázását Görögország az ulaszországgal vaio békés együtlmüködéstől várja. A "T.Post" /5/a "Hestia" cimii athéni lapiak egy vezércikkét közli mint olyat, amely jellemző a azejvetunióval való diplomáciai viszony megszakítását sürgeti uj görög áramlatra. A "Hestia" élesen kikel a délon>szországi görög telepesek között folytatott szovjetpropaganda ellen, ás megáliapitja, hogy az egykor virágzó odessai, kiewi és jaltai görög telepeket tönkretettea szovjetorosz ipari és intellek tuel progresszivitás-. A görög iskolák ós a görög nyelv elnyomásával a Szovjet szét akarja szakitani a telepeknek az anyaországgal való kul turális kötelékeit. A "Hestia" sajnálatosnak tartja, hogy ilyen körülmények között á bolsevista ügynökök, vagyis a szovjetkövetség Athénben akadálytalanul dolgozhat a görög állararend f el forgatásán.-