Lapszemle, 1928. január

1928-01-19 [1334]

Külpolitika. Bethlen miniszterelnök: és Nagy Etoil polémiája a brüsszeli tár gyalásokról ma is élénken foglalkoztatja a sajtét. 1 "Magyarság" vezető helyén Zsilinszky Endre állapitja meg, hogy imrrár szerencséesen tis tázódott, hogy mit parafált Csáky Imre gráf Brüsszelben, s e ponton kétségtelen a miniszterelnök igazsága; a magrar f&negbizott nem a Nag Emil idézte hivatalos - a Népszövetség titkársága álta*. szerkesztett jegr*0könyvet látta el kéz jegyé vej, hanem azt a határozati javaslatot, melyet Adatci brüsazeli japán nagykövet a júliusi ülésszakon a Tanács elé terjesztett. Zsilinszky Endre rámutat arra is , hogy a tekintetben sem lehet egy véleményen sem Nagy Emillel, sem Nagy Elek könyvével,hq<j mi törtónt volna akkor, ha Csáky Imre gróf történetesen ellenszegül az előkészített halasztó fownalának. Zsilinszky ugy látja, hogy sem a Nép szövetségi Tmács beidegződött m°dszere, sem az a politikai atmoszféra amelyet mindig a nagyhatalmak és háborús szövetségesei felé hajlik az igazságosztásnál nem sok kétséget enged az iránt, hogy a Tanács akár az ldatci tényleg benyújtott javaslata alapján, akár egy más formula utján megtalálta volna a kibúvót a magyar ügyre nyilvánvalóan kedvezd hágai megoldás elkerülésére. Ha történtek is hibák, mond> Zsilinszky, az kétségtelen, hogy e hibák hijján is minden valószínűség szerint ugyanez lett volna a magyar kormány diplomáciai akciójának erednénye és ugyanez lett volna a később meginditott agrárperek menete ós mai állása is. Kár volt tehát Nagy Emilnek ezt a kérdést Titulescuók örömére szőnyegre vonszolni, . Megszólal a körben iukács G

yörgy is, aki a magyar-román agrárkérdés első genfi tárgyalásán a magyar kormány megbizottja volt s a "Pesti Napló" mai szénában ós cikkében leszögezi, hogy Brüsszelben háromféle irás készült az egyeztető tárgyalások során: a Népszövetség