Lapszemle, 1928. január

1928-01-17 [1334]

rendkivül heves támadást intézett Nagy Emil, volt igazságügyminiszter ellen annak egy a román opt ánskérd ésről szóló cikke miatt, stb. , minek következtében Nagy a kormánypártból kilépett, állítását ma is fenntartja és elégtételt követel. Azután Hassaynak a valorizációs vitában tartott beszédét ismerteti azzal, hogy az ülés folyamán ismételten viharos jelenetek voltak, A "Frankf. Ztg." /Í4« 37/budapesti h-t ávirata j slenti , hogy a székesfőváros képviselete 80.000 pengőt szavazott meg a newyorkl Kossuth-szobor leleplezésére kiküldendő küldöttség céljára, A numerus clausus ügye két nacionalista lapban képezi hpszszabb közlemény tárgyát. Igy a nagynémet agrárius "Deutsche Tgsztg." /Í2-30/ budapesti, jelzés nélküli "A magyar főiskolák harca" cimü cikke Bethlen grófnak a képviselőház közoktatásügyi bizottságában tett kijelentéseit részletesen ismerteti, majd azokhoz saját megjegyzéseket fűz, A magyar belpolit ik a egyik főpr obiémáj a, - úgymond - mint eddig, ugy továbbra is a nuraeris clausus. 1920.-ban Magyarországon egy tör4 vényt hoztak, amely a főiskolai hallgatók számát korlátozza és azt ren* deli, bogy a felveendő hallgatók azon százalékarány alapján, amelyeket a megfelelő néptörzsek az egész lakosságban kitesznek, számitandók ki. Ez az intézkedés a külföldön is bizonyos feltűnést keltett; tulaj" donképen j ogt alánul, mert pl. az Egyesült-Államok bevándorlásuk szabályozásinál legtökéletesebb példáját adták és xx adják még valamely numerus claususnak, Magyarország semmi egyebet nem hajtott végre, olyan időben, aaikor a Kelet felől való bevándorlási Jmllámot zaidó színezetüknél képesek voltak arra, hogy Magyarországon egyes hivatások fele, sőt 80 és 90 százaléka majdnem kizárólag a zsidóság monopóliumává lett. Magár országon a numerus clausus olyan mérlegelések eredménye, amelyekre a statisztika vezet. Itt számszerűen felsorolja a