Lapszemle, 1928. január

1928-01-03 [1334]

vetkeztetát, mert a Népszövetségi Tanácsnak nincs joga beavatkozni a nemzetközi igazságszolgáltatásba, amelynek függetlenségét respektálnia kell. Majd ismerteti a Chamberlain vezetése alatt Kiküldött hármas bizottság kikül dó sónek előzményeit és helytelennek mondja, hogy a Népszövetségi Tanács egyesitette a magyar-román beadványokat, rámatat,hogr á hármasbizottság szeptemberi jelentésében elismerte a vegyes dönt obitó ság életképességét s hogy három alaptételre kivánta korlátozni.Jüzt a hfcrom alaptételt Magyarország el nem fogadhatta, mert ezek a trianoni szerződéstől teljesen idegen alapelvek ellenkeznek a nemzetközi bitáskodás jogtudományával, de azért sem, mert Magyarországnak kötelessége volt megvédenie a Népszövetség Tanács a előtt a döntóbirósági hatf. rozatokat, amelyek egyedül vannak hivatva az eleje tárt vitás ügyekben a trianoni békeszerződés magyarázatára.- azután rámutat,, hogy a magyar román döntóbirósági konfliktus ügyében, amikor a 14 ép szövetségi Tanács ujabb halasztás me] Lett dentett ugysicsak szeptemberben a Népszövetség Tanács elé kerui a "Salaims"nevü német gyárban rendelt görög hadihajó esete, és a Népszövetségi Tanács december li&*i ülése alkalmával jóváhagyta a ranács 14 jogász tag ját ól judólgozott jelentés következtetés^ ez a jelentós a Salamis-ügyben odakonkludált, hogy a Népszövetség Tanácsa nem kérhet véleménnyilvánitást a hágai állandó nemzetközi békebiróságtól, csakis akkor, ha akár a Tanács, vagy a német vegyes-görög bizottság kivánná* Charles Dupuis rámutat, hogy a jelentós indokolása ezt arnegoldást illetően tökéletesen ekzakt, "néni vitatható, hogy lénye gileg ós különleges illetékességi jelleg hiányában a Népszövetségi Tanács nem léphet közbe egy más nemzetközi szerv, aminő pl* egy vegyes döntőbiróság - előtt függőben levő kérdésben, akkor, ha a közbelépés iránti kérelme csak a felek egyike intézte hozzá ós amikor az esetet az illető nemzetközi szerv a két fél közös hatáskörében vizsgálja