Lapszemle, 1928. január

1928-01-17 [1334]

Titulescu külföldi útjáról a ouvantul 15 a svájoi Der jjtod egy cikket ismerteti. A cikk a román külügy mini sster romai látogatását veszi alappontnak; Romában ugyani s jóvá akarja tárni azt a rossz benyomást, amit Averascu kormányának olasz: barátsága után a Bratiann-kormány olaszellanes magatartása kiváltott. Titulescu reméli, hogy ezen ellentét megszüntetése alapján sikerül megnyernie Olaszország támogatását Románia javára az erdélyi birtokperek kérdásébes isi Viszont azonban, hogy Franciaország félre ne magyarázza a kizárólag francia-barátiak ismert Hománia ezen ujabb olasz orientációját, ezért látszik szükségesnek, hogy Titulescu Parisba is elutazzék, annál is inkább, mert épp a szóbanforgó, birtokperek kérdésében Franciaország támogatja legerőse bben Romániát a Népszövetség előtt. Londonban pénzügyi , kérdéseket óhajt megtárgyalni Titulescu, de mert az angol pénzpiac előfeltételként szabja meg ehhez: a német-román gazdasági viszony rendezését, Titulescu Berlinbe is elutazik és bizonyos, hogy Románia áldozatok árán is megegyezik Németországgal. A külföldi kölcsön kérdésében mind erősebben előtör az általános pesszmizraus. igy mára. tényleg ki derült, az Kllenzék 16 szerint, hogy a Bukarestben tárgyaló francia pénzembérek ^onnet és Jezzé éppenséggel nem a kölcsön perfektuálása végett tartózkodnak a román fővárosban, miként kormánykörokből híresztelték, hanem tisztara csak informatív jelleggel tárgyalnak. Szt maga Jezzé jelentette ki a lap munkatársinak. Az Adeverul 14 is, mely eddig mindiga legoptimisztikusabb jelentéseket adta a kölcsönről, ma mV * nagy nehézségekről n ir* A Ouvantul 15 viszont a maga vezérei kkéb&i egyáltalán lehetetlennek tart minden külföldi köles cht. Szt a nézetét egyszerűen Románia mai helyzetére alapítja. Nyilvánvaló ugyan, hogy az ország pénzügyi helyzete okvetlenül szükségessé tesz egy stabilizálási kölcsönt. Ha a külföldi kölcsön kisáiólag erre a stabilizálásra szólna, valóssánü, hogy