Lapszemle, 1928. január

1928-01-17 [1334]

zonyulna kimerítené a rágalmazás bűncselekményét s igy,,csak a mai nyilatkozatát inkriminálhatja, végül hivatkozik a maga álláspontjának igazolására Nagy Elek dr* vatikáii követnek 1925-ben'*Magyarország és a Népszövetségeimmel megjelentkönyvére, aki mint a Nép ©vétség mellett felállitott magyar képviselet vezetője részletesen foglalkozik a brüsszeli éa genfi idevonatkozó tanácskozással és sokkal slitólőbben nyilatkozik Csáky gróf szerepéről és nála sokkal végzetesebb eredménynek jellemzi a brüsszeli aláirást. - A "Pesti Hirlap" mai számában Nagy Emil 1 ektfzölteti_Naggr Siek_ tónjvéneÍc_a_ brüsszeli_ tágyaj.ásókra, vonatkozó részi eteit*Bethlen miniszterelnök és Nagy Snil sajtópolóraiája élénken foglalkoztatja az egész politikai közvéleményt és a sajtót, általános hang a lapok vezércikkeiben, hogy magyar szempontból időszerűtlen ós káros volt a brüsszeli incidúia felmelegítése. A "Budapesti Hirlap" rámutat* hogy amikor a világ legnagyobb nemzetközi jogászai a magyar* román agrárpörben a magyar igazság mellé állottak és összekapcsolódott a magyar igazság a döntőbiróság világmentő gondolatával, igazán nem volt szüksége Magyarországnak a régen letárgyalt és világszerte elfelé j tett brüsszeli incidenst újra feltálalni s az. áldatlan pórharc hátterében csak Titulescu luciferi ábrázata mosolyog. Hangot változtat egyszerre a baloldali sajtó is, a "Pesti Hirlapf vezércikkében Rákosi Jenő , a "Pesti Napló"-ban dr. Szabó László egyképpen azt hangoztatja, hogy maga az, hogy az ilyen dolog nyilváiosper táigyává tétessék a biróság előtt, a legnagyobb mértékbe ellenkezik a közérdekkel s magának a vitába került brüsszeli incidens" nek ma már semmi jelentősége nincsen. Semmi értelme, hogy személyes ügyekkel komolyság nélkül való perekkel és a dolgok hánytorgatásával izgassák a közvéleményt, - Az "Újság" hasonlóképpen komolytalannak mondja az egész esetet, akkor, amikor az 1920-as esztenoS a iggf külpo-