Lapszemle, 1928. január

1928-01-16 [1334]

kor nem tűnik ki, hogy miért kellene a Népszövetségi Tanácsnak, aki még a 11.-ik cikkely esetében, tehát^ "békét fenyegető veszedelem esetében sem av átkozhat ik magától be, mint ez az albániai konfliktusban kitűnt, ebben az esetben automatikusan akcióba lépnie. Különösen azért nem, mert az egész investigációs rendszer arra a gondolatra van felépítve, hogy a Népszövetségi Tanács, illetve annak szerve, az investigációs bizottság, nem tekintendő valami állandó katonai ellenőrzé hat óság-fél ének, amely bármikor, ha ő maga tartja szükségesnek, járhat el. Ha komol yan; akar az ember arra Várni, hogy a Népszövetségi Tanács automatikusan lépjen akcióba, akkor ez ebben az esetben bizonyos körülmények között az egész ügynek ad calendas graecas -elnapolását Jelentené, mert erős lökés nélkül éppen ebben az esetben, az ügynek lehetőképen kevéssé kellemes hátterénél fogva, a Népszövetségi Tanács alig lesz a kezdeménye zőj e. Ha tehát, a mi a mi nézetünk szerint nem lehetséges, valóban konmálhetó volna a Tanácsnak arra irányuló formális kötelezettsége, hogy automatikusan váljon aktiwá, akkor gyakorlatilag a sötét ügy tisztázása a Prágától remélt módon nem volna elérhető* A tartózkodás, amely a prágai nyilatkozatból kihangzik, azonban akkor is érthető volna, ha előre-/ a kisentente részéről már nem hivatalosan/tapogat ód ztak volna Genfben, és ami nem látszik kizártnak, megérttették volna vele, hogy tekintettel a Rómában való mysztikus hallgatásra, egyelőre tanácsos, hogy semmit se élezzenek túlságosan ki* Sgy ilyen magatartás előnyét persze csak azok az erők élveznék a világon, amelyek a Népszövetséget nem tartják képesnek arra, hogy súlyos helyzetekben, amelyekben bizonyos körülmények között nagyhatalmak részesek, gyümölcsöző munkát teljesítsen, - A "Frankf. Zt g. " /15-40/bécsi levelezője a magyar kormánynak egy ve*gyfs"T5f2öt"tság kiküldetésére irányuló inditványáfc ismerteti,