Lapszemle, 1928. január

1928-01-02 [1334]

zórcikkót ismerteti, amelyben az araerikai magyarságról, a Kossuth-szoborról ós Berkó Gézáról emlékezik meg. A népszámlálási statisztikai adatok felsorolása után a cikk rámutat, hogy az S^y.-Államok területén Azétszórt magyarok hálából az amerikai élet áldásaiért a l^szebb budapesti parkok egyikében impozáns emlékművet emeltek Washingtonnak az SJgy.-Államok atyjának és nagyobb tisztelettel adóznak az ő emlékének mint az amerikaiak Amerikában, A. jövő tavasszal az amerikai magyarok New-Yorkban Kossuth Lajosnak az amerikai magyarok atyjának emlékművét leplezik le, akitöbbet tett mint bárki más, hogy megismertesse az amerikai néppel a magyar nép történelmét, intézményeit, aspirációit. Ezek a magyarok, irja az "Observer", a világ legjobb népei közé tartoznak. Majd arra mutat rá, hogy a szobor nemcsak Kossuth nagyságának % emléket állitani, hanem Berkó Géza fáradhatatlan kitartó, klasszikus szellemének is. Alkalmat fog nyújtani arra is, hogy összejöjjenek az í?fey.-Államok magyarjai: munkások, farmerek csak ugy mint a hires művészek, akiket a magyarság adott Amerikának.Darwinnak 4 londoni "Observ erében a békeszerződések revíziójáról irt cikkét, valamint Lord Rothermerenek erre adott CLaszát az "A.M.Nópszava" A'í/ egész terjedelmében közli. Az Amerikában is feltűnést keltett cikknek egyes tételeivel perbe száll a "Népszava", de azért hálával fogadja azon beismerő vallomását, hogy 3urópának legsajgóbb pontja éppen a trianoni szerződés. Polemizál Garwin egyesthóziseivel és azoknak tarthatatlanságát hangsúlyozza. Majd kijelenti, hogy bármennyire értékeli is Magyarország Anglia szimpátiáit, nem elégedhetik msg annak puszta kijelentésével. Trianon bilincseit jórészt Anglia rakta Magyarország nyakára. A szimpátián tul tehát legalább is erkölcsi támogatást keli nyújtania, Magyarországnak az utódállamokkal •„