Lapszemle, 1928. január

1928-01-14 [1334]

A magyar alkotmányosság szelleme és a magyar nép politikai érettsége nevében a leghatározottabban vissza kell utasítani Rassay megállapí­tásait* Ami pedig Rassaynak azt a kijelentését illeti, hogy a kormány­zat támogatást fogad el olyan képviselőktől, akiknek kinevezéssel és fizetéssel járó állásokat adott, ugyanilyen elbírálás alá esik, hi­szen köztudomású, hegy van egy ös széfé rhetlenségi törvény, amelynek ereje egyaránt kötelező mindenkire s ha Rassay tud olyan esetet,amely az általa jelzett szituációnak megfelel, éljen törvényadta jogávaljde általánosságban vádolni és konkrétumok nélkül gyanúsítani nem tekint­hető törvényhozói feladatnak. Rassay Károly erre az "Újság" mai szá­mában azzal válaszol, hogy névtel en gorombaságokkal nem tartja érde­mesnek szóba állani s ha gazdája jelentkezik a nyilatkozatnak szive­sen fogja vele a vitát folytatni. Nagy önil az "üjság"-nak a dott nyi­latkozatában azt hangoztatja, hogy attól tart, hogy az eddig bizonyos illemmel kezelt diktatúra meztelenre vetkŐztetésével az egységes párt le fogja járatni magát.• Friedrich István az egységes párt kebelében be állott hirtelen csendben a vihar előjelét látja^es siet Rassay támadá­• sát megerősíteni.- , Külpolitika. A Nagy Emil-ügy fejleményei.- Bethlen István gróf miniszter­elnöknek az a határozott nyilatkozata, amellyel az egységes-párt teg­napi értekezletén kimutatta Nagy Emii "Pesti Hirlap"-beli cikkének tarthatat) üiságát, nem maradt következmények nélkül. Nagy Emil a lapok nak adott nyilatkozatában mint már tegnapi szemlénkben is jeleztük a miniszterelnökkel szemben fenntartotta a brüsszeli tágyalásokra vonat­kozó téves előadását. Bethlen miniszterelnök, bár felajánlotta Nagy Emilnek, hogy tekintsen be a rendelkezésére álló hivatalos okmányokba és győződjék meg állításai tarthatatlanságáról, Nagy ímil mielőtt a. Lt . . r*r^

Next

/
Thumbnails
Contents