Lapszemle, 1928. január

1928-01-02 [1334]

országon mesélni szokták. Híz valamikor volt. Közben azonban mindaz, ami azelőtt pusztaság volt, termékennyé t étetett. Ugyanazzal a joggal beszélhetne valaki . aki „Berlinből Stettiribe vagy Hamburgba utazik, a pusztáról, Már csak egy a tulajdonképeni értelemben vett puszta létezik, és ez a Debreczeniől nyugatra fekvő Hortobágy, amelyet a szerző szines képekben ir le, A magyarországi felértékelésről a "München-Augsburger Abendzeitung

w /L927. dec. 15-339/a Július Blank bankház körlevél-szerű tudósítását közli, amely szerint' a valorizációs kérdésben egyelőre Bud dr„ pénzügyminiszter tagadó álláspontja fog érvényesülni. A nyilvánosságban persze számos tervezetet t árgyálnak, aie ly ek szerint csekély költséggel, amelyek az állami költségvetés terjedelméhez hozzáilleszthetők volnának, az egész vonalon lehetséges volna a felértékelés. Magyarországon erősen meg vannak arról győződve, hogy ha a javaslatból eredeti formájában is lesz törvény, a kérdést még soká nem lehet végleg elintézettnek tekinteni, tfgyébként azt hiszik, hogy ugy a záloglevél-kibocsátó intézetek, valamint a helyórdekü vasuttársa" ságok háború előtti kibocsátásaiknak önkéntes mérsékelt felértékelésével fognak fogLalkozni, K T s 3 N T 3 N T 3.

t A román agrárreform és az erdélyi diákzavargások. "Bratianu Jonel agrárreformja" felirásu y-jelzésű bukaresti tudósításában foglalkozika "Bayer ische Staatszertung" /L927, dec.7-282/a magyar-román birtokperrel és tudósításának keretében a "Rumania" cimü lap következő megállapítását idézi? "A földkisajátitds és a földosztás alkalmával elkövetett visszaélések olyan nagy mértéket öltöttek, hogy immár meghaladják azokat, amilyeket a Panamacsatorna épitésénél követtek el" Ha már egy román orgánum ilyen Ítéletet hoz az agrárreform fölött , akkor még inkább érthetőküJrdély magyarjainak :Ss németjeinek panaszai. Kizárólag román sajtóhangok alapján tárgyalja ezután a tudósítás elit élő érdelemben a román agrárreformot. - (jKSZAGOS LEVÉLTÁR ^