Lapszemle, 1928. január

1928-01-13 [1334]

k nappal jan.6.-i SÍ írna közli G. Peytavi de Faugérea cikkét,melynek cime x Magyarorszl i a válaszatOB

. & cikkiró sajnálatosnak tartja,hogy Clemenceau a béke tonferencián oly kevéssé törődött Magyaországgal, azt hivén,hogy Magjj Ir ország a háboruutáni Surópában nem fo^ ielentőaebb szerepet játszani, Sz nyilvánvalóan tévedés volt„Nera óhaj' ja a szerző" ezúttal azt vizsga ni, vájjon a kisentente mennyiben képe zi azt a kompakt és szilárd al ikulatot, amelyre a francia politika,* jelenleg, a békeszerződések kö -etkeztóben > támaszkodik a közápeurópai egyensúly fenntartása céljából, Caak azt állapitja meg a szerző,hogy ez az egyensúly nem áll fenn,

;

s ho^y a francia törekvésekkel szemben vannak más törekvések,amelyek a maguk előnyére szeretnék az egyensúly * •-.e^teremteni ,Olaszország Középe rőpában i a Balkánon igen erősen dol gozik.Bizonyos,hogy Magyarország üözéepeurópáhan jelentékeny állam, a nagy hite • "'na,ha Franqiaorsság teljesen •elfeledkeznék Magyarországról, ;<. / rország nem maradhat elszigetelten,bizonyos irányban ori entálódnia kell,csakhogy ez az oriöut&cié nem egyedül tőle füg^eTöbbfelé fordulhat MagyarországaRóma,Berlin,Pária felé. De nem Ma^yarorazágtói egyedül függ,hogyan választja meg barátait,mert ° Magyarország önmagában csekély vonzóerőt jelent,neki be kell egy politikai alakulatba lépnie,ahol azután többé-kevésbbó fontos szerep vár reá.De ezen a meggondoláson kivül vannak egyéb körülmények is,amelyek a trianoni aze. zodósből folynak, s amelyek megszabják Magyarország orientációját. Így: miután a békeszerződés megfosztotta tengeri kijáratától,a magyaré] Ksak nem folytathatnak oly politikát,amely megnehezítené számukra a tengerhez jutást.Közeledniük kell tehát Olaszországhoz,de kimélni kell