Lapszemle, 1928. január

1928-01-13 [1334]

Mig az ^ötvös-föle magyar törvény már 60 évvel ezelőtt igazi államférfiúi alkotást és igazi humanitást jelsntett - ugynoná - addig Anghelescu mostani román törvénye szégyenletes jele a kultúra ás a gondolatszabadság sülyedés ének Európa ezen részén*, Mig Eötvös-törvén yenek 6*§*~a teljes szabadsagot biztosit a szülőknek a gyermekeik tanitatását illetíen^. bármilyen nemzetiségűé z^ vagy felekezethez tartoznak is

v adr'ig az Anghelescutörvény 35*§*-a határozottan előirja, hogy a magéniskolák » melyek alatt t..i« a kisebbségi iskolák értendők, csakis- nemromán .ős csakis ugyanolyan ajkú tanulókat vehetnek fel, amilyen az iskola tanitási nyelve. Az Eötvös-törvény 7«.§.-a szerint az otthon magánúton tanitott tanulók bármely nyilvános iskolában vizsgázhatlak, az Anghelescu törvény 95.§»-a viszont tiltja az ilyen vizsgát a kisebbségi iskoláktól, ha birnak is nyilvánossági joggal, mert magántanulók csakis román állami iskolákban vizsgázhatnak. Az Eötvös törvény 58*§.-a elvként szögezi le, hogy minden tanuló a saját anyanyelvén tanitandö és vegyes ajkú községekbor. csakis olyan tanitók alkalmazhatók,kik a lakosság minden nyelvét beszélik, az Anghelescu-törvény 34. § .-a azt a hallatlan intézkedést tartalmazza, hogy azon kisebbségi iskolákban is, amelyekben " román származásúnak " vélhető szülők gyermekei találtatnak, a tanitási nyelv csakis román lehet,, sőt a 47* §» még a kisdedóvodákra nézve is kimondja ugyanezt, a 39.§. szerint minden ki sebős ági iskolára nézve, bármilyen lenne egyébként az