Lapszemle, 1928. január

1928-01-13 [1334]

eszközökkel félretolt a maga útjából minden erdélyi intellektuelt. Az erdélyi román vezetőembereket el távoli tották a kormányzástól., mint olyanokat, akik alkalmatlanok, amikor pedig most Románia általános katasztrófája a regáti politika csődjét mutatja. Ma Transylvania nem egyéb, mint Erdély kikelése a Re gát ellen • Azt amit a regátbeli jobbágyak elviseltek, nem tudják elszenvedni az erdélyi harcosok. Mindenfelé csak méltatlankodót tapasztaltam, iparosok, kereskedők és intellektuelek között egyaránt, ardélyben az emberek nem fizetnek adót; hagyják, hogy az adószedő foglalja le holmijaikat, mert tudják, hogy senki sem fog vásárolni az adók miatt lefoglalt hlmik árverésén, minthogy ez immár egy az adófizetők között uralkodó általános szolidaritás. A helyzet orvoslását legfeljebb már csak egyedül a régens tantest ól lehet remélni. Magas régensek, békitsétek ki Erdélyt ! Külpolitika. Titulescu külföldi útjáról a Dimineata 12 ismerte ti a Deutsche Allgemeine ^tg, ama nézetét, hogy ezen ut célja voltakép a francia-olasz közeledés létrehozása. Körülbelül hasonló nézetből indul ki a maga önálló cikkében az Adeverul 11 is, Eszerint Titulescu római látogatásának bár pénzügypolitikai céljai is vannak, esszenciális lényege azonban tisztára politika. Olaszország magatartása Romániával szemben ugyanis nagyon homályos. Romániának szövetségese Jugoszlávia is, Franciaország is, amelyekkel szemben viszont Olaszország ellenséges érzülettel viselte tik

á sőt ugyanakkor támogatja Magyarországot és ezzel a Horthy-féle rendszert* elsősorban tehát az olasz-román vi-