Lapszemle, 1928. január

1928-01-13 [1334]

sches Tagblatt"-tal együtt, mondja a "Magyarság", hogy a német külügyminisztert szabadkőműves volta irányit ja, a Birodalom külpolitikáját, szembe kell fordulni azzal & mesterségesen keltett látszattal, hogy a szóbanforgó szerződés körül Németország részéről holmi áldozatokról van szó," amelyet velünk szemben akar meghozni. Szükséges lesz adatokkal leszögezni, mondja a "Magyarság",hogy Magyarország az eddigi szerződés nélküli viszony mellett is esztendőnként kereken 12-szeresét költötte el Németországban annak az összegnek, amelyet a németek juttattak a magyar piacnak. Hivatalos német külkereskedelmi statisztika szerint Németország 1926-ban mindössze 85,J665. 000 márka értékben fedezte behozatali szükségletét Magyarországán, ugyanakkor pedig Magyarország 108.435,000 márkáért v?lsárolt tőlük. Ha figyelembe vesszük, hogy ez a két összeg egy 65 milliós ós egy 80 milliós állam külkereskedelmi tételei közt szerepel, ugy könnyű kiszámítani, hogy mi fejenkint 14márkáért vásárolunk évente németországi árut, mig ők mindossz© 1 márka 30 pfenniget forditanak magyar eredetű cikkekre, Rámutat,*hogy Németország 1926-ban mindössze 12 lovat vásárolt Magyarországon, s közel 800-at azoktól az oroszoktól, akik a lovat szintén Magyarországon vásárolják. Majd rámutat, hogy kétszer annyi bor és szeszes italt hoztunk be tőlük, mint ők a bortermel ő Magyarországból kivittek,2,65OT0 márkáért üvegárut és waggontétal ékben különböző nyersanyagokat vásároltunk, qgyanaldor, amikor Németország 156 milliós"gyümölcsszükségletéből mindössze 2 millió értékűt szerez be Magyarországról. Rámutat a cikk, hogy Németország a mezőgazdasági importra szoruló csehektől is többet vásárol mint tőlünk és figyelmezteti a magyar illetékeseket, hogy semmi értelme sincs a német árubehozatal megkönnyítésének, m6rt Németország éppen csak annyit vásárol az európai kontinensen, amenynyit a papirosmérleg számtani egyensúlya okvetlenül kikényszerit tőle, De nincs értelme azért sem, mert Németország pénzügyi és gazdasági