Lapszemle, 1928. január

1928-01-13 [1334]

Ez az eljárás mint az angol fel sóház jogásztekintélyei kifejtették* végzetes lehet a nemzetközi döntőbiráskodásra

s majd rámutat, hogy Románia, miután megkísérelte magát szerződési kötelezettségei alól kivonni, még azt is megállapította* a népszövetségi szerződós 11.-ik szakaszára hivatkozva^ hogy a vegyes döntőbíróság határozata, amellyel illetékességét megállapította,, veszélyezteti a nemzetközi békét, Románia e kijelentésének csak egy értelmezést lehet adni. Mindeddig a Népszövetség nem töltötte be a megüresedett döntőbírói állást, holott a magyarok ily irányú kérelmét törvény és jog szerint már régóta teljesíteni kellett volna,. Az óvás jelentőségét nem szabad alábecsülni, a kockán forgó elvek az egész vijágra nézve életbevágó fontosságúak, a panaszosok Románia elleni igényeit a békeszerződés értelmében kell elbírálni és az ítéletet az összes feleknek el kell israerniök. Ha ez megtörténik a nerazetkca. döntőbíróságba vetett bizalom hatalmas lendületet fog venni és Középeurópa igazi békéjének és egyetértésének egyik legra^yobb akadálya fog elhárulni. A szentgotthárdi lelet ügye.- A "Pester Lloyd" ós a "Pssti Napló" prágai tudósítója jfclenti, hogy prágai illetékes helyen az a felfogás, hogy sem Jugoszlávia, sem Csehország* sem a kisentente együttesen nem küld demarcheot a Népszövetséghez, mert voltaképpen a Népszövetség adminisztratív kötelességének egyike az ellenőrzés dolga. A "Pester Lloyd" prágai jelentése szerint prágai körök biznak abban, ho^~á~Népszövétsegi Tanács foglalkozni fog az esettel s rámutat arra is, hogy a lásertente ilyetén magatartása Itália részességére vezethető vissza. A "Pesti Napló" prágai tudóstója szerint a szentgotthárdi eset nemesupán'aTözveÜénül érintett államokat illeti, hanem a Népszövetségben képviselt valamennyi államot, tehát Angliát, Olaszországot ép Franciaországot is s Csehország éppen ennek az érvelésnek alapján semmiféle kezdő lépést nem tett.-.