Lapszemle, 1928. január

1928-01-12 [1334]

amerikai vélemény döntő fontosságú Európában, tehát tegyenek meg mindent annak befolyásolásán. Annak a meggyőződésének ad frifejezóst^hogy ha qz amerikai magyarok egyesületeket alapi tanának, a trianoni béke revíziójára, az nagy lépéssel vinné előre a világ egyik nagy históriai nemzete reményeinek valóra váltását,Ugyane lap /L9/ közli Lord Rothermerenek a román diákok garázdálkodásáról szóló /a hazai lapokból már ismeretes/ véleményét, amelyet az "A.M,Nópszava" munkatársa /Fodor Nándor/ előtt nyilvánított. A román biróságnak a nagyváradi vérengzések ügyében hotott itóletót a "Szabadság" /Z9/ megdöbbenéssel fogadja. Az egyetlen, ami felháborodását némileg enyhiti az, hogy ebben az enyhe Ítéletekben a gyilkosok túán még sem szerepelnek^ hanem csak a kisebb kapcabetyárok és hogy a véreskezű bajnokokra még méltó büntetéseket fognak kiszabni, A világ, irja a "Szabadsága a tGrábbi Ítéletekből fogja megáll apitak ni, hogy Románia, ez a kultur állam-e amelynek látszani akar, A nagyváradi eseményekkel kapcsolatban "Himmler Márton Hetilapja" /L7/ feltűnő cikkben arra figyelmezteti a magyar k«wányt, hogy a budapesti egyetemi zavargásokat a kisentente rendeztette az iiibredőkkel. hogy ezzel lerombolja azt a jó benyomást^ melyet az amerikai ujságirók magyarországi utjukról nyertek ós ujsá^aj-kban kif ej ezekre _ juttattak. Himmlert erre a körülményre egy barátja, aki Anglia egyik legelőkelőbb lapjának amerikai tudósitója és egyik legnagyobb amerikai lap szerkesztője, figyelmeztette* A figyelmeztetésre Himmler kutatni kezdte a dolgot, és megdöbbentő adatok birtokába jutott. Ezeknek alapján állítja hogy az egyetemi zavargások nem a magyar kormány elnézésé bői tortónt'3k. hanom a kisentente akaratából, A zavargásokat megelőzőleg a kisentente-álíamok 800.000 frönköt utaltak ki közös propaganda céljaira, holott egész szeptemberig minden állam külön-külön fedezte propaganda-költségeit. A lap azután ismert magyar politikusokat sorol