Lapszemle, 1928. január

1928-01-12 [1334]

A Temps 10„ vezércikke a lengyel-litván viszonnyal foglalkozik, Valdemaras litván ministerelnök legutóbbi nyilatkozata kapcsán melyet egy lengyel hírügynökség képviselője előtt tett s melyben többek között azt mondotta,hogy Litvánia lengyel követet csak Vilnában fogadba' na el* ízek a kijelentések a Temps szerint elég különös felfogásról tanúskodnak a háborús állapot megszüntetését illetőleg,, Bár Genfben Valdemaras kijelentette,hogy a háborús állapotot megszűntnek tekinti* sőt legutóbbi nyilatkozatában is hangoztat ja, hogy béliében, akar élni lengyel szomszédjával, de e békét olyan feltételekhez köti,-mint Yilna,- amelye] nem igen alkalmasak arra,hogy tartós és őszinte közeledést elősegítsenek a két ország köztdlert amit Valdemaras mond,az annyit jelent,hogy nem hajlandó felvenni a diplomáciai összeköttetést Lengyelországgal ami, a volnai kérdést a litván követeléseknek megfelelően nem oldják meg., Csakhojya lengyelek teljes joggal véglegesen elintézettnek tekintik a vilnai kérdést; sokkal jobb lenne,ha ezt az ügyet a litvánok érni hagynák, felvennék a normális kapcsolatokat Lengyelországgal,, s később ,amikor az idő ós a rendes összeköttetés közelebb hozta egymáshoz a két országot, akkor vennék elő a vilnai kérdést., Az is teljesen különös felfogás Valdemaras részéról,hogy bár hajlandónak mondja magát kereskedelmi kapcsolatok felvételére Lengyelországgal; Vilnát és környékét teljesen ki akarja zárni minden forgalomból. Ebbe is bajosan mehetne bele Lengyelországomért ez hallgatag elismerését jelentené annak,hogy Vilnát illetőleg a litvánoknak van igazuk, Szt az ellenséges politikát nem parancsolhatja Valdemarasnak az igazi államérdek,óp ellenkezőleg,a békés egyi működés volna érdeke Litvániának, Nem is talál Európában egy államot se