Lapszemle, 1928. január

1928-01-12 [1334]

csolatban tanáészetesen más téren is a sziguranca renoválására kall törekedni, igy például az alkalmazottak műveltségi színvonala rak az emalésére, amivel együtt majd javul a helyzet is, csakhogy itt meg az a baj

é hogy embertelenül kicáiny a fizetésA romén hadsereg siralmas felszereléséről lásd a krőnika rovathu* o finwwtni n *i +«i távermlt botrányt. külpolitika. Titulescu külföldi útjával kapcsolatban az indreptarea 9, Ouvantul 10 és Dimineata 11 Rador- jelentésben referálnak a la Victoire egy közleményéről, mely szerint a román külügyminisz:ter ez utja során az olasz-francia ellentétet is alimin^lni törekszik, tekintettel arra", hogy Romániának ugy Franciaország,mint Olaszország egyaránt segitségére lehet. A diplomáciai változásokkal kapcsolatban, amiket a szemle már jelentett, a Ouvantul 10 azt jelenti, hogy Boerescu , az újonnan kinevezett berni követ, mielőtt elfoglalja állomáshelyét, Londonba utazik, M

ahol kormánykörök állitása szerint nagyjelentőségű me^izatást fog teljesiteni". OBSZAGOS^IWAK A külföldi kölcsönről ma az els5 konkrét hirt közlik a Kelati öjság,~Déli Hirlap" 12 és Hagyvárad 11. Eszerint a bukaresti pénzügyminisztériumban Bratianu Vintila miniszterelnök vezetésével naggfontosságu értekezlet volt, melyen a francia KLair-csoport képviselői is résztvettek. Ez a francia pénzcsoport tette ugyanis Romániának a szóbanforgó kölcsönajánlatot s megbizottai Monett bankár vezetésével most érkeztek Bukarestbei Egyébként azonban a kölcsön körül még mindig teljesen zavaros a helyzet, a jelentések ellentmondók. Így a Ouvantul 10 azt irja, hogy a külföldi kölcsön valószínűleg meg lesz, mert Bratianu vintila kormánya a bukás kikerülése érdekébe© kapitulálni fog a külföld feltételeinek:, jóllehet ugyanez a Bratianu Vintila