Lapszemle, 1928. január
1928-01-11 [1334]
amely minden nap már meg is van, jön, adják, jó feltételek mellett, éppen csak utánna "cellett menni s ii^már ez is megtörtént* Csakhogy ha az ember közelebbről megfigyeli ezeket a jelentéseket, kettőt a talál belőlük egybehangzót, mindegyik más tőkeforrás, más feltételeket, más-más összegeket nevez: meg s ugyanegy kormánylapban ugyanaz a külföldi kölcsön naponta, más-más helyről indul ki. Márpedig szavakkal, zavaros hirek forgatásival aranyozni még képrámát sam lenét. Hiszen Bratianu Vintila miniszterelnök és pénzügyminiszter tudja a legjobban, hogy mtíSLt idő, amikor könnyű lett volna Romániának külföldről pénzt kapnia és meg lehetett volna menteni a gazdasági élet sülyedő hajóját • De akkor éppen Bratianu Vintila és az általa képviselt kormány zási irányzat állott útjába a külföldi kölcsönnek. ízzel sikerült is h'ománi'^.ban a gazdasági nyomort intézményesítenie.Alig ha lehet tehát hinni abban, hogy ugyanez a liberális párti uralom, ma mégis külföldi kölcsönt hozzon az országnak, alvégre, hogy a külföld pénzt adjon, ahhoz bizalom szükséges, a hitelező pedig csak a'i'cor bizik, ha kezébe/; tarthatja azt a valamit,amit garanciának neveznek. A külföldi tőke ellenben nagyo- jól tmdja, hogy éppen a mai román kormányzási rendszernek a mestermüve az a gaz őt sági rombol's, amely Romániában uralkodik, legfeljebb ha a nyugati nagyhatalmak egy olyan kölcsönre v'llalnának kezességet, amiből ugyanők rögtön megkaphatnák a Bomániának régebbien hitelezett és a bukaresti kormányzási irányzat rendszere szerint elhanyagolt pénzeik visszafizetését, esetleg arra is vállalnának kezességet, hogy egy kölcsön ellenében Románia vásárolja meg a kölcsönvett pénzzel hadi&nyag-feleslegüket. Amit azonban ezen felül adna -tománi A nák a külföldi tőke, ahhoz olyan garanciákat követel, amilyeneket aligha nyújthat egy olyan bukaresti gazdasági politika, amely eljuthatta mai helyiedébe Romániát.
