Lapszemle, 1928. január

1928-01-11 [1334]

hatalma megszűnik és magánszemélyekké lesznek; a katonai eskü a szlovákokat neit fogja tovább kötni: az adószedós illegális

;i zsarolássá* a végrehajtás és a birói Ítélkezés erőszakossággá minősüli Peohányi dr, majd rámutat, hogy a turócszentmártoni határozat jelentősége anynyival is fontosabb, mert Turőcszentmárton volt a forradalom előtt a tót politikai centrum* a turócszentmártoni tót körök pedig sohasem voltak' csehofilek, ők a magyar állam keretein belül akarták érvényesíteni politikai törekvéseiket,, amire bizonyítékul rámutat a "Národnie Noviny"-ben megjelaat cikkekre s hogy köztudomású- hogy a turócszentmártoni tót körök 1917, nyarán Budapestre készültek, hogy a tót nemzeti kérdésben Tisza Istvánnal végleges megállapodásra jussanak,azon azon az alapon Mudron János, másrészt Kürthy báró főispán előkészítettek, .Majd idézi Horvát. Adolfnak a tót nemzeti tanács tagjának a turócszentmártoni "Harodnie Noviny"-ben a deklarációról megjelent nyilatkozatát. Horvát. Adolf ebben a nyilatkozatban hangsúlyozza

;

hogy a deklaráción később változások történtek* de bizonyos, hogy szó volz: az autoniöTiiáról és népszavazásról. Arról is volt szó. hogy legkésőbb 10 óv múlva Szlovenszkó autonómiát kapjon,, Majd összefoglalja az I926,évi pozsonyi sajtópör tanúinak vallomásait és rámutat^ hogy ELinka lapja a "Szlovák" a turócszentmártoni gyűlés lefolyásáról hogyan számolt be s hogy a pozsonyi sajtópör alkalmával Dóhrer azt állította,, hogy a tót nemzeti Tanács olyan oqganum volt: amelynek kötelessége volt megismertetni a világgal a tót nemzet követeléseit. Rámutat arra is hogy a titkos klauzulák a deklaráció aláírása utáni napon október 31-én egy jegyzőkönyvbe foglalták, amely jegyzékönyv azonban Tuka állítása szerint sohasem hozatott világosságra és nem is lehet tudni, hol van, Tuka cikkében azonban leközli a jelenvoltak' nak erre vonatkozó nyilatkozatait, HHnka igy nyilatkozott; A dekla-