Lapszemle, 1928. január

1928-01-11 [1334]

A numerus clausus módosításáról szóló törvényjavaslatot a képviselőház közoktatásügyi bizottsága- január 10-én délután tartott ülésében Klebelsberg Kunó gróf közoktatásügyi miniszter és Bethlen István gróf miniszterelnök felszólalása után

s amelyben a módosítás szükségességét főként külpolitikai szempontokból okolták meg» - általánosságban ós részleteiben el fogadta. Bethlen miniszterelnök a vita során elhangzott észrevételek közül azokkal kapcsolatban^ amelyek külpolitikai szempontokat érintettek* kijelenti,, hogy ezekre nézve ugylátszik többen tévedésben vannak. A tanulás szabadsága nagy kincs és csak akkor szabad azt korlátozni, ha nagy nemzeti szükség okolja azt meg* Ezért tekinti ő mindig átmeneti intézkedésnek a numerus clausus-törvényt. Az ország feldarabolása folytán az elszakított területekről kiüldözött intelligencia nagy tömegei találtak menedéket a kis országban* Az intelligencia nagyrésze pénzügyileg Összeomlott. Mindez megnehezítette gyermekeik elhelyezkedését ós slkese

,

edást szül a szülök lelkében gyermekeik' bizonytalan jövője miatt. Ilyen körülmények között az elleneknek is be kell látnia,, ho,ey a rendkívüli intétkedóseket nem lehet azonnal megszüntetni. De rámutat arra ia, hogy a numerus causua-törvény magva volt egy külföldi propagandának., amely állandóan ellenünk irányult és reakciósaknak tüntetett fel bennünket. Bizonyos köröknek nagy érdeke a Magyarország ellen kifejtett propaganda ós látjuk, h$*y bármit tesz Magyarország > azt elferdítik. Minden ország a törvényeit saját magának és saját vimm ma mm mm mm mm mm*. <*». «*, W 4» • «• «• *• mm ^*%* m» *m mm mmt mm mB WB mm szonyaihoz mértaaalkotja meg,, nem pedig a külföld tetszése szerint, de azért nem lehet egészen közömbös e tekintetben a külföld nézete sem A Nemzetek Szövetségéhez petíciót adtak be, amely kérelmezte a nune-