Lapszemle, 1928. január

1928-01-10 [1334]

indul ki, hogy a Németország és a, Jugoszlávia közötti közeledés az utóbbi id8ben uj abb örvendetes haladást tett Hiszen éppen az utolsó napokban hallhattuk erre vonatkozóan jugoszláv államférfiúi nyilatkozatok koncentrációt, amelyek mellett elhaladni hiba volna, mert az összes pártok nézeteinek kifejezését tartalmazzák , ugy hogy szinte egyöntetűségről lehet beszélni. Ha az ember röviden összefoglalja azt f

ami az évek folyamán a jugoszlávoknak a németekkel szemben való barátságos érzelmeit okozta vagy előmozdította^, ugy ez három rövid pontban juthat kifejezésre; l./A német csapatoknak Szerbiának a világháborúban való megszállása alatt tanusitott igazságos és lovagias magatartása, 2./Az a teljes elismerés, amelyet a német számit ások a jóvátételek szerepében minden tekintetben arattak Jugoszlávián beiül* 3,/ A német-orosz béke » kötés araplallói és a berlini szerződésekben, amely a jugoszláv oknak megmutatja^ hogy a németek és az oroszok sohasem akarnak ismét kölcsö" nös ellenségeskedésbe belebot lani^ a jugoszlávok számára pedig az oro" szok a nagy testvérnép és azok maradnak, akár fennállanak, akár pedig "a nemzetközi helyzet okaiból" akadályozva varnak a diplomáciai vi szog> ban* 3 pontokban adva vannak azok az alapok, amelyeken a jugoszláv népnek velünk németekkel szemben való közeledési akarata alapszik, " mondj a a cikkiró* Amemyiben az ember ezt tudomásul veszi és tovább fejleszteni hajlandó, szükségesnek látszik a j ugo szláv oknak megmondani, hogy mit remélünk és mit várunk mi, németek valamely német-j ugo s zláv közeledéstől. A német-j ugo szláv barátság alapvető pontjai;, hogy a 750*000 német nemzetiségű jugoszlávnak jól menjen és hogy ezek a jugoas láV állam és nép részéről mindig abszolút teljes polgároknak tekintessenek és olyan bánásmódban részesüljenek, akiknek német kultúráját és anyanyelvét nemesak tűrik, hanem előmozdítják, Minthogy a Jugoszláviában élő német lakosságnál irredenta mozgalom nincsen, ennélfogva a