Lapszemle, 1928. január

1928-01-09 [1334]

folyólag hadat nem fog üzenni Amerikának,tulajdonképpen azt a formális és kategorikus kötelezettséget foglalja magában, hogy Franciaország Amerika érdekében minden körülmények között neutralitást őrizne mag, főképp akkoT, ha az akár a britt impériummal, akár Japánnal vagy más hatalommal kerülne összeütközésbe. &zzel a semlegességi kötelezettségével azonban Franciaország kiakarja vonni magát a Genfben vállalat kötelezettségek alól, ahol tudvalevőleg az alapi tó okmány 16 paragrafusa a tagállamokat arra kötelezi, hogy katonai tengeri és pénzügyi támogatást nyújtsanak olyan államok ellen viselendő háborúhoz, amelyek indok nélkül háborút provokálnak. Hogy ennek a francia ajánlatnak igazi horderejét meglehessen érteni a cikk szükségesnek találja egy konkrét példával megvilágítani, hogy mit jelenthetne egy ilyen neutralitási kötelezettség, ha az angol, japán vagy olasz részről nyilvánulna meg Franciaországgal vonatkozásban. Ugyanaz, mintha ezek az emiitett államok köteleznék magukat, hogy Németország ellen nem viselnének hadat semmi körülmények között és semmiféle okból kifolyólag , Sz pedig Franciaország izolálását jelentené egy esetleges rajnai konfliktus esetén. Az Amerikából érkezett ellenjavaslat azonban felforgatta a francia számitásokat. Franciaország ugyanis ugy akarja hegemóniáját biztositani, hogy egyik oldalról Genf és locarnó tekintélyére a kisantantra,valamint Anglia és italia szolidaritásira támaszkodik Németországgal szemben. Másoldalról pedig Amerika pártfogás't óhajtja biztosíttatni magának azon az áron, hogy ki vonja magát a Genfben vállalat kötelezettségek alól is. Az amerikai ellenjavaslat keresztülhúzza a számításokat főképp azért, mert a genfi szövetség ellenlábasaként egy washingtoni államszövetségi rendszert akar letesd teni,ahol korlátlanul érvényesiheti befolyását. hírre azután érthető, a francia lapok aprehenziv hangja is,amelyek a Kellogg-féle pacifista