Lapszemle, 1928. január

1928-01-05 [1334]

gatój*t 3ettim@llit

;

aki azonban erre még mindig nem reagált ,valoszüleg azért,, mert lelkiismeretében maga sem tartja magát lovagiad elégtételadásra alkalmasnak. A Resto del Garlino igazgatója egyébb~ ként hangsúlyozni kiráaj*, hogy politikai működését bármikor hajland arra hivatottak elbírálása alá boecsátani, figy osztrák agitátornak a felsőetschvidékéről és egész italiából való kiutasítása nyomán keletkezett német sajtó índignáloáás még mindig reflexiókat vált ki az olasz sajtóból* A Popolö d itali a 3 röviden re oro dukál ja a Giornale d ital iának a lapszemlében máT ismertetett idevonatkozó kommentár ját, valamint a Tribuna 3 megjegyzését ,,hogy mielőtt a németek egy osztrák kiutasítása miatt ilyen helyén nem való felháborodást rögtönöznek, nézzenek körül és őket sokkal közelebbről érint5 alkalmat is fognak találni a tiltakozás ok», hogy egyebet ne említsen tiltakozzanak először a franciák elzász-lotharingiai politikája ellen. Hlf öld. Titulescu román külügyminiszter külföldi utazásiról több 3-iki lap t:sz röviden említést* Jízek között a üorraere del la Sara 3 bukaresti levelezője szerint Titulescu ilyképpen nyilatkozott külföldi utcának politikai céljairól. Tekintettel a jelenlegi nemzetközi helyzetre ugy vélem, hogy a napirenden lévő különböző politikai problémákkal szemben elfoglalandó rcmán álláspont az érdekelt országok külügyminisztere ivei való közvetlen eszmecserének megfelelően kall, hogy kialakuljon, hománia a békét óhajtja és külpolitikája sohasem távolodó tc el ettől az alapvető elvtől, és sohsem veszcetce el azt a nyugalmat,amely egyedül alkalmas a lentemiiteti cél megvalósításira, ismerve azon lériiak igazán pacifikus érzelmeit,akik ma az európai külpolitikát irányítják, bizalommal várom azt a pillanatot, awejLybszerencsém lesz velük személyesen találkozni. A belgrádi szkupesina legutóbbi vita járói, melynek témájaként az orosz-jugoszláv viszony szerepel a Tribuna 4