Lapszemle, 1928. január

1928-01-05 [1334]

módon kommentálják. A j obb oldali lapok sajnálják, hogy Seipel dr. a Bürgenland-kércfeésben a szocialista Renner álláspontját tette magáévá. Azt remélték volna, hogy Ausztriának egy keresztény kormánya magfon" tolás tárgyává fogj a tenni Ausztria és Magyarország együttműködésének elóf alt ét elait és igyekezni fogj óvátennt a Magyarországgal szem' ben vaké j ogt-alanságot« Az utolsó szót ebben a kérdésben bizonyára sem Ausztria, sem Magyarország nem fogja kimondani. Magyarország ezer éves igényeiről asnraiképen sem fog lemondani. * mm KI SJ3NT 8 N T E, " 3ratianu pogromm-letagadása" fslirással ismerteti a "Bari. Egbl." /Í5 -3/ bukaresti levelezője a "Drept atea"-nak azt a hirét , hogy a Reuter-ügynökség hivatalosan arról értesítette az ürient-rádiót , hogy a román sajtóügynökségnek az erdélyi diákzavargásckról való hasis tudósításai következtében az üj -Romániáról való tudósitást a lj£. I. -ra bizta. Ezután a tudósító Mihalache hadüzenetét ismerteti, naj d a "Berl.Tgbl. " /4-5/köve tkező s zámában j ele nti , hogy a kormány nak párisi kölcsönfáradozásairól szóló hirek még mindig rejtélyesek ?s homályosak. A "Cuvantul" ragaszkodik ahhoz, hogy a kisérlet meghiúsult. Az ellenzék februárra, legkésőbb márciusra a nemzeti caranista jártnak a kormányalaki tásra való megbizása által kabinet változással « rendszerváltozással számol, Figya lemre méltó, hogy szinte egymást követően, de lehet, hogy réletlerül ,két román-barát közlemény j elent meg. Igy a nagynéniét 'Deutsche Tgsztg. "-ban /2-2/ Rudolph Lange , swienemündei műkert ész, Licsérően emlékezik meg arról, hogy milyen gondosan ápolj ák a románok ,z ottan eltemetett német hősi halottak sirjalr, a "DAZ" /4-3/tárcájiáian Heinrich Zillich, két román epizódot mond el, am«iy»ket a következő mondattal fejez be: "Hirtelen erzem^ hogy szeretem ezt a népet."