Lapszemle, 1928. január

1928-01-04 [1334]

lül gazdaságilag meg kell nyomorulnia, évszázadok alafet te re rátett _kultúrájával, élet akarat ával nem élheti magát bele a neki nem magasabb hálaimák, hanem rosszakarat által szerzett sorsába. Vannak .Európában kisebb és nagyobb államalakulatok, régiek és ujak, amelyek sokkal ks" vesebb lakossal birnak , mint Magyarország, azonban mindannyi oknak bőségesen vannak életlehetőségeik. Integritásuk nincsen veszélyeztetve, hanem a "nagyok" áltál védelmezve van, mig ez a védelem Magyarország számára csak annyira terjed, hogy ettől az országtól esetleg ne vegyenek el még többet, mint ahogyan ez már eddig is történt, II ysn viszonyok között és az általuk teremtett hangulatban jáajsyaror * szág nem juthat nyugalomra. Itt van mindenekelőt t a királykérdés. A lakosság túlnyomó többsége az évszázadok tapasztalaitok dacára a Habsburgok restaurációja mellett van. A kormány ma formálisan a detronizálási törvény álláspontján áll, azonban, mint mindenki ebben a a országban , meg van arról győződve, hogy ez a törvény egy az országra kény szerit ett intézkedés, amely csak megváltoztatásáig marad érvényben, Amig azonban ez az érvényesség fennáll, egyetlen magyar kormány sem foglalhat állást és nem is fog áll ást f o glalni ehhez a kérdéshez, A király-kérdés még sokáig a mostani tisztázatlan, mindig és mindág nyűg" iálanitó állapotban fog megmaradni. Bgy második kérdés^ amely Magyar* országot nem hagyja nyugalomhoz jutni, közvetlen szomszédainak: aro

: manóknak és a cseheknek magatartása, Az UJ-Romániába w lejátszódott l«gujább> események bebizonyították, hogy Románia nem lett örökös, aki nyereségét mélt óaa tudja kezelni, Magyarország sem járt el nemzeti"» »s i» « • •** mm m IK* i* *m mm *m Hmm* ségeivel szembea mindig elővigyázatossággal és okossággal, azonban 1920. óta mégis meg vaa hozva az a megdönthetetlen bizonyíték, hogy a szászok és az azelőtt magyarországi románok ia azóta nemzeti nyelvi w m mm-m «• w •* w w ™ «• i — ** • t „r . - w> m> mt ' '** B* ** m* n -y M » *. Is gssdaságl vonatkozásban igazán elviselhetetlen viszonyok közé ju* tottak, Oseh-Szlovákiában is napirenden vannak a nemzeti swrlódások^ azonbaa a dolgok ott a kultúra bizonyos látszatával birnak és a viszonyok legalább eddig nem vezettek olyan terrorra, mint Romániában» Cseh-Szlovákiábaa a döntés, ha az ö'sszes jelek nem csálnak ^ belülről