Lapszemle, 1928. január

1928-01-04 [1334]

• la, hogy már 15X4-ben megkezdte titokban, de nem hivatalos jelleggel a tárgyalásokat a szovjettel és beleegyezett, hogy megengedi a szovjet propagandáját Szerbiában, de ezzel szembeb gaaanciát követel

s

h©gy a délszláv állam állampolgárai is agitálhassanak Oroszországban és hogy Orosz országba ne csak szerb~horvát-3zlovón nemzetiségű megbízottakat küldhessen. A szovjet ezeket nem fogadta el és a nemzetközi jogok érvényességét sem ismerte el Szerbiával szemben* mire a tárgyalások megszakadtakoA mos* tani nemzetközi helyzetben az ujabb iniciativa könnyen árthatna Szerbia külpolitikai érdekeinek, egyébként azonban Oroszorbzággal szemben a kisantant tói függetlenül teljesen szab adkeze van Szerbiának- ITem kell foltétlenül politikai összeköttetést teremteni Oroszországgal, elégedjünk meg kulturális Ó3 irodaijai kapcsolatok felvételével,, /lüriap 4j,3ác3megye: Napló 3./ \ Magyaro

rszág, A fennebb ismertetett külpolitikai vitában Magyarországgal is foglalkoztako Pribicsevics azt a gyanúját fejezte ki,hogy Albániáéhoz hasonló titkos szerződés áll fenn Olasz- és Magyarország közt is és támadja Bethlen miniszterelnöknek Trianon revíziójára vonatkozó nyilatkozatát, A mai Magyarországhoz addig nem lehet közeledni, inig az országnak mágnás-kormánya van. Vannak azonban olyan törekvések és csoportok Magyarországon, melyek barátsággal vannak eltelve Szerbia iránt és belátják, hogy Magyarország földrajzi és geopolitikai helyzete folytán csak Szerbia felé orientálódhatik. lizek a demokrácia pártjai Magyarországon, Jovánovics volt külügyminiszter, a szerb parasztpárt vezére, a Ilo t he rme reakcióról beszélt, mely be biz© nyitott aj hogy Európában és Amerikában egyforma gyenge lábon áll a szerb diplomácia*. A Követségeknek saját sajtóosztályuk van, de ezek működéséről keveset hallani„ Olasz és bolgár ügynökök a külföldi sajtót elárasztják, a.királyt ós népet vádoló rágalmakIKVÉLTAR /hl