Lapszemle, 1928. január

1928-01-27 [1334]

tista törekvések szolgálatábaa állott. Rhoden védelme oly súlyos bizonyítékokat terjesztett elő, hogy dr, Josef Linbourg kénytelen volt visszavonni a vádat, mire a blréság a vádié öccsét, Paul Linbcnagot az alsófoku tárgyalásnál tett hamis eskü miatt nyomban letartóztatt&c /Tügl.Rundschau", 25-40/ - A szeparatista mozgalomról dr. Alfréd Krüger a "Berl.Xgbl."-ban /25-42/a per alkalmából megállapít J*

9 hogy 4r. Dorten előnyösebbnsk tartotta, hogy Nizzában maradjon, ahová az 1923,-1 őszi puccsának meghiúsulása után menekült» Kitűnt az is$ hogy a szeparatista mozgalom tulajdonképeni irányitói az "Action Francais" emberei Krcltak,. A "DAZ* /26-41/ szerint nem az eltévslyedettek neveli és cselekményei adják meg e pernek a jelentőséget s ha" nem az összes tanuk által megerősített az a tény

s hogy az egész Raj* na-mentl lakosságnak hivatásra és pártállásra való tekintet nélkül qpami köze sem volt az u.n, szeparatista mozgalomhoz és hogy az állítólagos Rajna-menti szabadságmozgalom nem volt egyéb $ mist néhány megvásárolható alaknak franczia arannyal táplált ténykedése franczia szuronyok védelme alatt * Már nem éljük többé a frafcosia forradalmak idejét, Francziaország eszmélnek ninös többé erejük, mert ez a mai Francziaoxszág elárulta a szabadságot a hatalomnak és á "Szabadság, egysniőség, test véri ség"-r 61 szóló jelszavait a "gyalogság, lovas" ság, tüzérség" szavakkal pótolta* A "DAZ* /26-41/ azt irja, hogy ha nincs is kilátása azea mm — m a birodalmi gyüléssn a nagy választójogi reformnak a megvalósít ásra

s a választójogi reformnak megváltoztatása abból a szempont bél mégis elkerülhetetlenül szüksége*, hogy megszüntessék a törpe párt okai* Itt arra emlékeztet^ hogy a legutóbbi választ ások oa 30 párt állítat Jelölteket), annak tulajdoníthat6

S hogy az ajánlásra csak 500 aláírás volt szükiíéges. Bzt a számot kelloVéípm fel kell emelni. *•* e • —> mt m mt m* *m mt m <• m mm m m m m m m m m m mm. mm mm mm mm mm _ mm mm