Lapszemle, 1928. január

1928-01-26 [1334]

szándékának hirnokaként akarja Titulescu rámáig párisi és berlini látogatásait megvalósítani* A cikk szerint erre a misszióra a román táüngyminiszíter egyénisége igen alkalmas,, mert ő sgyike azoknak, akik több jelentős sikerrel dicsekedhetnek. Így egyebek között ő segitette megoldáshoz az erdélyi magyar optánsok ügyének tövises problémáját és ugyancsak ő londoni és washingtoni szereplésével Románia háborús adósságainak törlesztését kedvezóen rendezte* A tudósi tó ama kérdésére hogy jelenlegi európai körútja kapcsán ujabb román külföldi kölcsönügyet is nyélbe fog>;e ütni, azzal válaszolt., hogy ilyen irányú tárgyalásokra nincs felhatalmazása* Nyilatkozatának elején sietett hangsúlyozna hogy Románia őszintén óhajtja a békét

s mert jelenlegi határain tulmenőleg nincs semmi kívánnivalója és jelenleg mrfsra nincsen szüksSgSj minthogy hossza időn keresztül nyugodt„békés munkával újjáépítse azt,amit a háború lerombolt,. Rámutatott egyebek között arra,hogy Romániának egy évvel tovább kellett háborúskodnia, mint a többi hatalmaknak, mert annak kellett legyűrnie a keleti és nyugati hatérokon fenyegető bolsevizmust* iShhesi hozzá kell fűzni, hogy a belső szociális bajok és elégedetlenségek érdekében Románia kénytelen volt a háború után sürgősen megoldani az agrárreform problémáját,amely a nagy földbirtokok törvényes kisajátításával és felosztásával, mintegy 18 milliő hektár területet juttatott a kisbirtokosságnak és ezzel gyökerében átformálta a nemzet gazdasági összetételét* A beszélgetés további folyamán ismét Románia békés orientálódására hivatkozott és hangoztatta, hogy e törekvésnél nagy arlyt helyez: Italia barátságára. Románia egy