Lapszemle, 1928. január
1928-01-26 [1334]
A Besto del Garlino 24 idevonatkozó római keltezésű kommentárjában kiemeli,, hogy Titulescu <a3ri nemrég óta van s romín külpolitika élén,személyesen óhajt eszmecserét fogtálai az európai kormányok fejeivel, azokról a fontosabb problémákról, amelyek Romániát közelről érdeklik, igy, a már ismert erdélyi magyar optáns-kérdésről, mely a legközelebbi genfi ülésszakban megint vita tárgyét fogja képezni, ma«p- egy régóta tervezett külföldi kőlcsönrőlj a Mérnetországgal még mindig fennálló pénzügyi ellentétekről stb, Kétségtelen, hogy az eg£sz keletsuropai ás balkáni politika, amely szoros kapcsolatban van a kisantant életével és fejlődésével szintén fontos témáját fogja képezni Titulescu eszme cserédnek* A cikk üdvözli a Kómába érkező román külügyminisztert és örömét fejezi ki afölött, hogy európai körútját Rómába kezdi* A viszony italia és Románia között a háború ut^n nem mindig volt ki elégi tő „Az elhányt Bratianu Jonel különösképpen Franeiaorszájg felé húzott és nem sokat törődött azzal, hogy a Románia és italia kötött támadt félreértéseket elsimítsa. A két ország közötti jő viszony ápolásinak érdeme ez idSben csak Avarescut illetiuaki ennek hasznot is látta, mert italia ekkor ratifikálta a Besszarábia annexiójáia vonatkozó egyezményt A Magyarországgal kötött barátsági szerződést is teljesen félremagyaráztak az ismét Bratianu vezérlete alá került román konuánykörck és ezekkivul is töbo körülmény játszott közre, ame]j az italia iránti bizalmatlanságot és baréts'gtalanságot táplálta. Még csak nem is olyan rég f amikor-Titulescu külföldi utazása szóbakerült az mdependante Roumaine a külügyminisztérium
