Lapszemle, 1928. január
1928-01-26 [1334]
albái kérdésben Rcmánia semleges maradt. Titulescu most megláthatja, hogy Róma most nem törekszik előjogokra a Balkánon és a Duna-völgyében de biztositani akarja ott a Monarchia széthullása után a rendet;- nem karj a megengedni, hogy ott züllés ós chaos támadjon meg akkor sem, ha azt egy bikini Locamo álarcába akarnák bujtatni. Az "Impero" szerint Románia helyzete igen zilált, külpolitikai lépései pedig hijján vannak az őszinteségnek* ugy hogy teljesen megokolt az olasz közvóla mony biz álmatlan ssga Romániával szemben. Romániában sokat emlegetik a verség, ós faji rokonságot. Ez mind nagyon szép, de a gyakorlati poiiti ka mezején mit sem ér. Titulescu, mondja az olasz lap, kétségkívül egyik legkiválóbb embere Romániának, aki sokat tehet hazájáért. Erre valóban szükség is, van, nb rt érthetetlen* hogy egy nyersanyagokban gazdag ország, olyan nyomorúságos gazdasági viszonyok között éljen mint Románia. Romániában csakugyan sok tennivaló van, mert a korrupt közigazgatás mindent romlásba dönt, ezenkivül az országhoz csatolt terű *» leteken állandó a nyugtalanság. Rcmánia nem tudott egyensúlyt biztosítani, nem tudott rendet teremteni s az egész vonalon a legsúlyosabb válság fenyegeti. Rcmánia sohasem tud megbirkózni nehéz problémáival, ha nen vállal áldozatokat. A Duna-probléma tekintetében Romániának szakítania kell eddigi politikájával. - A "Corriere d'Italia" vezéreik kében Parvis megállapít ja, hogy Románia külpolitikai ós belpolitikai hr] yzéte zavaros,, mert nem nemzeti, hanem pártpolitikát csinálnak Titulescu utjának az a célja., hogy tájékozódjék milyen politikát kell Romániának a jfcvőben követnie. Valószínű* hogy ouhatolódzni fog Mussolininál az erdélyi birtokperek tfeyóben is, anely meg mindig megoldatlan* Tudni kell, mondja a cikk, hogy a román koimány jogosulatlanul konfiskálja az optánsok földjeit s egyszerűen megtagadta a kártérítés fizetését. Rámutat, hogy a Nemzetek Szövetsége az ügyet máig sem tudta