Lapszemle, 1928. január
1928-01-24 [1334]
A másik téma,amelynek figyelmet szentel a jugoszláv politika f liletve ennek egyik legutóbbi magnyilatkozása marinkovics SHS kmü^yminiiszter ismére tes beszédében. A cikk megállapítani véli, hogy Marinkovics beszéde nem talált kedvez5 visszhangra sem a görög, séma bolgár sajtóban* Pedig igen csalogató hangokat ütött meg és azt hitte, hogy e szomszédok szive-vágyának is kifejezést ad,amikor nagyon is hangoztatta azt az elvet, hogy a Balkán a balkáni népeké. Ámde a bulgárok, görögök ás albánok nagyon is abban a meggyözödásbatt: álnek^ hogy eme elv jugoszláv részről szándébat megvalósítása kizárólag csak egy még nagyobb Szerbia politikai érdekeit szolgálja az előbb említett államok függetlenségének hátrányára. Marinkovics beszédének egy másik kitétele is élénk visszhangot keltett,ahol t.i. megetégedetten hangoztatta, hogy a nemzetek szövetsége által adandó garanciákon tul Szerbia számíthat más sokkal értékesebb garanciákra is és* amikor erről szólott a hallgatóság viharosan ünnepelte Franciaoraégot az SIS állam előkelő barátját. £z pedig újból tápot ad annak a nagyon is jogosult feltevésnek, hogy a francia- jugoszláv barátsági paktum a barátságon tul más fontosabbat is tartalmaz, nemzetesen inkább egy szabályszerű katonai szövetség ismérveivel ren delkezik. ' A cikk végül foglalkozik Bulgáriával nevezetesen kijelenti, hogy igazságtalanul vádolják Bulgáriát és neuillyi békeszerződésben vállalt kötelezettségek ezesetben a lefogy ve rezes re irányuló kötelezettségek be nem tartásával* A békeszerződés Bulgáriát a zsoldos hadsereg intézményénéle állandósítására akarja kényszeríteni, amit a cikk lehetetlen követelésnek tart* A világháborúból összetörve kikerült országok közSl talán dsak Bulgária és Magyarország az, amelyekről el lehet mondani, hogy csodálatra- .
