Lapszemle, 1928. január

1928-01-24 [1334]

e távirathoz megjegyzi , hogy azok a külföldi újságok, amelyek nem fáradnak "bele, hogy Horthy-Magyarország fegyverkezéseit pellengérre állítsák, csak a Horthy-rendszer, de nem Magyarország iránt táplálnak ellenséges érzületet, sőt annak népét inkább meg akarják szabadítva* látni ettől a szégyenletes uralomtól* A "Berl.Tgbl. • /22-37/ belgr ádi levelezője jelenti, hogy Marinkovi csnak a demokrata párt gyűlésen tartott az a beszéde - amelyben Jugoszláviának a háborúé setén való katonai fölényére utal, a bolgár közvéleményben élénk ellentmondást keltett. A "Sora" cimü szófiai demokrata orgánum azt mondja, hogy Vilmos császár óta nem lehetett hallani ilyen háborús beszédmódot. Marinkovbcs fenyeget és ei mindenekel őt t a lefegyverzett Bulgária ellen irányulnak, amelyet tfcermséeztt 93en katonailag könnyen lehet megsemmisít eni. De Marinkovics sejteni engedte azt is, hogy Jugoszlávia fel van készülve a háborúra egy Balkánon kívüli hatalom ellen, azaz Olsezország ellen is. Nem csoda, hogy Mus" solini azonnal segítségére siet Bulgáriának és a "Popolo d'Italia " felszínre hozza a ki sent ent enak, különösen az imperiali st a Jugoszlávia" nak erős felfegyverzését és reméli, hogy a' nagyhatalmak Bulgáriának meg fogják engedni az általános védkötélezettséget* 923 évi j«*r hí BMU lapok. "^SS*™* C

^ i t a 1 i .._ 1958 J—*

r M ** Az északitaliai fascista szervezetek milanói impozáns gyűléséről terjedelmes tudósitásokban számolnak be különösen a 22-iki milanói lapok. Az ünnepi szónok maga 'furati a fascista p<rt politikai főtitkára volt,aki 3^.000 fascista előtt ismertette az eddig elért eredmények a t ás a még megoldásra váró feladatokat. A sajtó büszkén szá BOI be erről a fascista sereg8»mléről,me3y a párt erejének fegyelmezettségéhek és teturekészségének ujabb megnyilatkozása volt.