Lapszemle, 1928. január

1928-01-02 [1334]

másik után hazákészülődikj a vidéki városokban újból erőhöz jutni ké­ssülő radikális ellenzéket is intő jelnek látja, hogy a keresztény nem- N zeti irányzat szedje össze minden erejét. Hassay'Károly viszont füg­getlen nemzeti demokrata párt küldöttsége előttmondott újévi bestédében azt hangoztatta, hlgy a kenyérkeresés gon4ja köti le az embereket s lassankint már csak a hatalomhozragaszkodó rabszolgaielkek vannak, tűntek azok a független existenciák, amelyek részesei lehetnek egy el­lenzéki erőteljes mozgalomnak. Szerinte azonban az ország; tömegei ve­lük vannak, ennek tünetét akarja látni a hódmezővásárhelyi és debrece­ni községi választások eredményében, mert az ország közvéleménye ér­zi* hogy a kormány ölhetett kézzel ül a haiabm magaslatán., padi; el­érkeztünk ahhoz a pontioz, hogy a revízió gondolatát minden polili­tényezőnek, még a külügyminiszternek is politikai programpontjává keJÜ tenni. Hivatkozik arra, hogy Rothermere Lord határozottan megmondta, hogy két kérdés, van, amely Magyarországot helytelen megvilágításba h*-^ lyezheti a külföld előtt. Az egyik a Habsburg-restauráció kérdése a másik a szabadságjogok kezelésének kérdése. Politikai berendezkedésűn ket akként kell berendezni, mórija Rassay, hogy a nemzetnek dicsősége ne pedig eltagadni valója legyen, le kell mondanunk arról, hogy a ba­rátságot egyedül 01 asz országban' o s.ISiss ol ininál keressük, köz élednünk kel a nagy nyugati kulturáli írnokhoz, Rövid idő. alatt^ talán még 1928-ban Európa nagy átalakuláson mehet keresztül. Ne várják be a választásokat hanem térjenek ± demokratikus fejlődés útjára, amely a magyarság egyet len érdeke és a revizió programmja.- Ugyanekkor Kállay Tibor újévi bő­szedében az általános titkos választói jogot sürgette és azt hangoz* tattaj hflgy ez a reform., amely visszaállította a kétkamarás országgyű­lést, nem tekinthető befejezettnek addig s amig az összes választókerü­letekre nem terjesztik ki a titkosságot,-

Next

/
Thumbnails
Contents