Lapszemle, 1927. december

1927-12-02 [1333]

a megtámadott szövetséges vadalma re saját haderejét is igénybeveszi. A tudósi tó arra a kérdésére, hogy vájjon minden ilyen természetű saserződés annyira egyszerű mint ez oola azzal válaszolt, hogy a szerződések rendszerint rgen komplikáltak szoktak lenni, amelyekben a dolog lényegát formulák ás körülirások mögé bujtatják, különösen amikor azoknak megszövegezi sédnél a francia nyelvet használják, lüztkkal ellentétben a mis zerződésünk - mondotta- a tcm?r és világos angol nyelven lett megszövegezve. Az egyes pontok tulajdonképpen szdszerint fordításai annak a szövetségi szerződésnek, amely Anglia és Portugália között mér közel két évszázad óta érvényben van. Mindenesetre ez is jó előjel, hogy mintának olyan szerződést választottunk, amely már két évszázad óta megállja a helyét. I/oissolini mini3zterelnÖk,aki különben kabalákban nem hisz, ebben mégis szerencsés elejeiét lát ás őszintén kívánatosnak tartja, hogy a most létrejött szerződés is legalább két évszázadig tartson. Az olasz követ azután rámutat azokra a párhuzamokra és hasonlatokra ,amelyek nemcsak 3 két szerződés, de a két szerzed! fél között is felfedezhető, A tudósi tó itt közbevet51eg az iránt kíváncsiskodott, miként fogja fogadni a nemzetek szövetsége ezt a szerződést, amely 2ÜÚ éves fennállással kecsegtett. Az olasz követ azonban nem hagyja a témát politirai vágányokra terelni és erre a kérdésre is tisztán juridikus sze pontból válaszol,amikor kiemeli, hogy a genfi Oovenant-nak is tulajdonképpen az a cél ja,hogy erélyes rendszabályokat adjon arra az esetre, ha a tagállamok valamelyike részéről h ború provokálás veszedelme merülne fel. Világos mondotta oola követ, hogyha Albánia egy általa nem provokált jogtalan támadásnak lenne kitéve, Itáliára várna a feladat, sőt azt illetné meg a jog, hogy Albániát védelmébe ve^e, nemcsam azért, mert földrajzilag szomszédja,, vagypadig mert a tiranai