Lapszemle, 1927. december

1927-12-21 [1333]

A jugoszláv-franczia szerződés aláirásával kapcsolatban a "Köln, Ztg." nov. 13. -in foglalkozik, kiemslvén, hogy nem lehet tagadni , hogy éle minden párisi bőbeazédüség éa magyarázó művészet dacára Olaszország ellen irányul, és hogy ezt az élt akkor is viselte volna, ha, mint eredetileg szándékolva volt, egy három oldalú szerződés jött volna létre Fr ancziaor s zág, Olaszország és Jugoszlávia kö zött

s A balkáni franczia-olasz ellentét mégie fennmaradt volna, csupán talán valamivel enyhébb formában j át szedőt t volna le a harc; másrészt azonban az is elképzelhető, hogy ez a harc még hevesebb lett volna, mert egy ilyan háromoldalú szerződés valótlanságot"teesesitett volna meg, hiszen a j ugoszláv-olasz ellentétet nem tüntették volna el a világból , legfeljebb ha Olaszország lemondott volna balkáni cél" jairól, amire azonban miután a tiranai szerződéssel hidfŐt épitett magának a Balkánra, most még kevésbbé gondol, mirt valaha* A "Köln. m m m m Ztg." nov. 16.-én római tudósítójának táviratában foglalkozik: a szermm m ződés aláirásával, kifejtvén, hogy Olaszországnak a Balkánon való céltudatos eljárása ugy Belgrádban^ valamint Parisban a legnagyobb fi" gyalut keltette* Olaszországnak Albániában való terjeszkedése, Macedónia felé való igyekvésta legyőzött magyar okkal, és bolgárokkal való kapcsolat és az a kisérlete.) hogy Romániát a franczia érdekkörből az olasz politika érdekkörébe vonja bele, veszélyeztették Jugosz" lávia létét és azt a domináló uralmat , amelyet irancz dia ország a háború után a Duna-menti és a balkáni országokban elért. Sjgy erős Jugoszlávia Fraacziaor szág számára feltétlen szükségesség. Jugoszláviával egész Francziaország füuropában 55 millió ember fölött rendel vezik. amelyekkel Olaszország csupán 40 milliót állit hat szembe, 3h-